Századok – 2016
2016 / 3. szám - MŰHELY - Vaderna Gábor: Menyegző a rendi költészetben a 19. század elején. Alexandra Pavlovna és József nádor, gróf Rhédey Lajos és Patay Zsuzsanna esküvőjének költészeti reprezentációja
MENYEGZŐ A RENDI KÖLTÉSZETBEN A 19. SZÁZAD ELEJÉN 765 Márton), és végül ismét a helyeket ünneplő magyar vers (Budai András). A debreceni kollégisták közreműködése nem meglepő, s nem is jelenti a reprezentáció magas szintjét. Ha csak futó pillantást vetünk e rövid verselményekre, látszik, hogy a poétikai megoldások iskolások, s az esküvőről mindössze egy-két tényszerű ismeretük lehetett a diákoknak, mikor versüket megírták. Hogy gróf Dessewffy József miként is vélekedett Rhédeyról, nem tudjuk pontosan, de sejtéseink lehetnek róla. Jól ismerhették egymást, hiszen több diétán voltak követtársak (Dessewffy 1805-ben és 1807-ben Zemplén vármegye követeként vett részt az országgyűlésen), nagyjából hasonló körökben mozogtak, s földrajzilag sem esett egymástól távol Bihar és Szabolcs. Ráadásul dokumentálható, hogy Kazinczy naprakészen szállította Dessewffy számára a Rhédeyvel kapcsolatos információkat. Annyi sejthető, hogy Dessewffy osztotta barátja nézeteit: Rhédeyt törtető, alattomos embernek tartotta. Erre következtethetünk például abból, amiként egyik episztolájában ír róla, amelyben az erényes és az erénytelen viselkedési formákat veti össze: Úgy van az erköltsel szintúgy, valamint a’ szokással. Nézd a’ nagyon vágyó fiatal szép Lónyai Gábort, Hogy siet ó' minden felleng poltzokra sebessen. Rhédei mérgében is; utánna rugaszkodik; és már Jó közel áll hozzá, de eddig még nem vala képes, Ámbátor haladott, úgy versent véle szaladni, Öt’ hogy utói érné. Keveset tsak várni tanúllyunk, El bukik az szaladó vagy tzéllyát éri futással. Az szalad ott, — ez mász — kiki tzélnak arányoz a’ mint tud. Az papoló Drevenyák régolta kapaszkodik; ó'tet Sok mások követik, mind - mind — törekednek a’ dombra. Tán hogy vagy többet, vagy jobban lássanak? óh nem, Mert mihelyest mindent akként néznének, a’ mint van, Az dombról le felé selyem ostorok öltét el űznék.115 Lónyai Gábor, Rhédey Lajos és Drevenyák Ferenc (akik nem mellesleg jó barátok voltak)116 egyaránt a karriert építő politikusok példái, akik siettükben végső soron mindent el fognak veszteni. Dessewffy 1814. február 18-án írja alsó-olysói birtokáról Kazinczynak: „Nintsenek most sem elegendő, sem jó leírók körülöttem, és azért tsak Sz. Mihályrúl fogom veled közleni az ideálokat, Gróf Rhédey második házasságára írtt Verseimet, és a’ mértékletességről hozzád intézett Episztolámnak meg jobbítgatott párját.”117 Az imént éppen ebből a mértékletességről írott episztolából 115 Gróf Dessewffy József Kazinczy Ferencnek, Sz. Mihály, 1812. augusztus 16. In: KazLev X. 2298. lev. 79. 116 Erről lásd Kazinczy megjegyzését: Kazinczy Ferenc Cserey Farkasnak, Széphalom, 1810. december 8. In: KazLev VIII. 1883. lev. 193-194. Idézi: Szilágyi M.: Egy politikai „pálfordulás” i. m. 59. 117 Gróf Dessewffy József Kazinczy Ferencnek, Aflsó]. O[lysó]. 1814. február 18. In: KazLev XI. 2598. lev. 225.
