Századok – 2016
2016 / 3. szám - MŰHELY - Vaderna Gábor: Menyegző a rendi költészetben a 19. század elején. Alexandra Pavlovna és József nádor, gróf Rhédey Lajos és Patay Zsuzsanna esküvőjének költészeti reprezentációja
760 VADERNA GÁBOR bemásolva.105 106 Eró'ss nem tűnik kimondottan rutinos költőnek, poétái szereplése inkább lehet esetleges. A Rhédey család birtokán tevékenykedett, s ez indokolhatja, hogy verssel köszöntötte földesurát. Ráadásul a vers zárlatából az derül ki, hogy ó' volt az eskető' pap, tehát — miként az számtalan hasonló esetben eló'fordult — ceremóniamesteri funkcióját (vagy legalábbis tekintélyét) részben megtarthatta a lakodalom alatt is. A költemény öt részből áll, s az epithalamiumok szokása szerint egy mitológiai narratívából bomlik ki a házasság allegorikus története, hogy aztán különböző' szereplők laudálják az ifjú párt. Előbb egy hattyú énekel „Hymen Isten Asszonyhoz”. De Hymenből miként lett asszony? Nehéz megmondani, hogy ez valami vicc, vagy pedig legroszszabb sejtéseink válnak valóra, s a bakonszegi lelkész egy kissé műveletlen volt. Sz. Isten Asszonyom! hozzád készülök Szárnyaimmal oltárodhoz repülök Bepanaszlám páratlan életem A’ páros életet jobb szeretem Ha azért tettzene néked móndásóm Egy hármas rósára való vágyásóm Toliamon fejér ség mósólyódik Szebb lesz ha rósátol pirosodik. A hattyú itt minden bizonnyal Venus attribútuma, azaz a szerelem maga, aki „hármas rózsát” szeretne elnyerni. Hogy a hármas szám itt mire utal, szintén bizonytalan: előfordulhat, hogy az esküvő valamely konkrét mozzanatára kell gondolni, de az is lehet, hogy a hármas szaporítás csak Venus rózsakoszorúját idézi fel, mely szintén visszatérő eleme az epithalamium-költészetnek. Hymen természetesen megérti a hattyú szavát, és rendelkezésére bocsátja a rózsákat: Szép Hattyú! gyönyörködöm énekedbenn. - Jól értem mi vagyon rejtve szívedbenn Szerentséssé tészem repülésed — Ki nyílt rósa mellett lész ülésed - Öleld szárnyaiddal a’ szép világot Hogy hozzon számodra szép bimbo ágót Itt vagyon szivednek minden titka Nem kell hattyúhoz egyébb kalitka. Ezután egy újabb zavarba ejtő megszólalás következik. A zefírek énekelnek a rózsához: Mi énekes Zephirek egybenn gyűltünk A’ Rósa virág közepébe ültünk 105 Eró'ss János: Mlgos. Gróf. Redei Lajos Eó'. Nagysága Lakadalmi versei, TREKNk Kt R2763, 13—15. A továbbiakban a vers összes szakaszát idézni fogom (csak a belső címeket hagyom el), így külön közlése nem indokolt. A költeményre még Keszeg Anna bukkant rá, s első említője Szilágyi M.: A költő mint társadalmi jelenség i. m. 292. Köszönöm a könyvtár munkatársainak, hogy a nagykönyvtár renoválása alatt is rendelkezésemre bocsátották a kéziratot.
