Századok – 2016
2016 / 3. szám - MŰHELY - Vaderna Gábor: Menyegző a rendi költészetben a 19. század elején. Alexandra Pavlovna és József nádor, gróf Rhédey Lajos és Patay Zsuzsanna esküvőjének költészeti reprezentációja
738 VADERNA GÁBOR lentó'snek mondható.19 József nádor természetesen fontos szereplője volt a korabeli diplomáciának is. II. Lipót ötödik fiaként 1776-ban született, a birodalmat bátyja, I. Ferenc igazgatta ekkoriban, Ferdinánd bátyja kapta meg a Toszkánai Nagyhercegséget, Károly hadvezérként működött, Sándor Lipót pedig a magyar korona ügyeinek intézését vitte. Szinte adta magát, hogy utóbbi halála után József vegye át e tisztséget, ám születésénél és családi kapcsolatainál fogva nemcsak a magyar rendek és az udvar közötti kapcsolat diplomáciai vonatkozásaiba avatta bele magát, de birodalmi érdekeket is képviselt. Ezek közül az egyik legfontosabb küldetése egy házasság nyélbeütése volt, s e házasság révén a franciák elleni háborúban a Habsburgok szövetségi rendszerének megerősítése. Domanovszky Sándor magisztrális életrajza alapján rekonstruálható az a történet, amiként József nádor első és rövidre sikerült házassága megköttetett.20 A franciák elleni háborúban Ferenc császár az oroszokkal való szövetségét szerette volna megerősíteni, ezért — némi diplomáciai előkészítés után — egyik öccsét Pétervárra küldte, hogy kérje meg Alexandra Pavlovna,21 I. Pál cár legidősebb lányának a kezét. (Alexandra nagyhercegnőnek előbb IV. Gusztáv svéd király volt kiszemelve, ám ez a házasság végül kútba esett, s így újabb kérő jöhetett szóba.) A Habsburg-udvar Károlyban gondolkodott, ám a Domanovszky által rendkívüli részletességgel feltárt udvari intrikák következtében inkább öccsére, Józsefre esett a választás. 1799 januárjában József útnak is indult a cári udvar felé, s hogy e mintegy kétezer kilométert minél gyorsabban megtehesse, inkognitóban utazott. Február 20-án érkezett meg, majd — miként az ilyen helyzetben magától értetődik — egymást követték a fogadások a cári család körében, ahol a fejedelmi vendéget köszöntötték. Domanovszky itt a fiatalok között szövődő románc regényes rajzát adja: „Ami azonban a főherceg lelkét legjobban megragadta, kiszemelt menyasszonyának, Alexandra Pavlovna nagyhercegnő a cár legidősebb lánya volt, szüleinek féltve őrzött, legkedvesebb kincse. [...] A harmónia, amely az ifjú lelkek közt fonódott, annál mélyebb hatással volt a cári párra, mert Alexandra nagyhercegnőt mindketten különös19 Erről lásd Vértes József: Az utolsó magyar nádorispányok (Sándor, József és István főhercegek). Bp. 1925. 36-37.; Lestyán Sándor: József nádor. Egy alkotó élet írásban és képben. 1776- 1847. Bp. 1943. [36.]; Vörös Károly: József főherceg Magyarország nádora. In: Internationales kulturhistorisches Symposion Mogersdorf 1982 in Graz. Der pannonische Raum zwischen Beharrung und Fortschritt. Graz 1983. 81-82. Illetve 1997-1998-ban a Budapesti Történeti Múzeumban rendeztek egy kiállítást a témáról. A kapcsolódó kiadvány: József nádor (1776—1847) Pest-Budán. Palatin Joseph (1776-1847) in Pest-Ofen. Szerk. Bodó Sándor [?]. Bp. 1997. 20 A továbbiakban, ha nem jelölöm, erre a munkára támaszkodom: Domanovszky Sándor: József nádor élete. Első' rész. Bp. 1944. 224-268. Az életrajznak a számunkra érdekes, házasságra vonatkozó részeit ugyanakkor némi kritikával kezelem, s nem veszem át az összes narratív megoldást, melyet Domanovszky választott, hogy az általa kiadott forrásokat értelmezze. Domanovszky forráskiadásának e korra vonatkozó részei: JNI I. 267-312. Bár a minket érdeklő' tárgyban kevésbé voltak használhatóak, kiváló pályaképet nyújtanak: Vörös K.: József főherceg i. m.; Soós István: „A legmagyarabb Habsburg”. József főherceg, Magyarország nádora (1776-1847). In: József nádor (1776-1847) Pest-Budán i. m. 9-23. 21 A nevet latinosán írom át, s nem használom a cirill betűk hagyományos átírási módját. Ebben követem a 19. század eleji forrásokat - bár ott az apanév Pavlovna~Pawlowna~Pawlovna~Paulowna alakjai ingadoztak.
