Századok – 2016
2016 / 3. szám - KÖZLEMÉNYEK - Soós László: Tisza István az ügyvezető kormány élén (1905. január 27. - 1905. június 18.)
TISZA ISTVÁN AZ ÜGYVEZETŐ KORMÁNY ÉLÉN 723 ellenzéki pártok politikai nézeteinek megismertetése érdekében — határozat született az úgynevezett Feliratszerkesztő Bizottság megalakításáról, amelynek huszonegy tagját a képviselők az április 8-án tartott ülésen választották meg az ellenzéki pártok legismertebb politikusai közül. A Bánffy Dezső elnöksége alatt ülésező Feliratszerkesztő Bizottság 1905. április 10-én fogadta el az Apponyi Albert által készített, a királyhoz intézendő felirat tervezetét, amelyet április 13-án gróf Batthyány Tivadar terjesztett a képviselőház elé. A Felirati Bizottság tagjai legelőször is a törvényhozás helyzetét ismertetve megállapították: „Az országgyűlés működése meg van bénítva. Országgyűlésileg megszavazott költségvetés híján az állami kiadások és bevételek nem bírnak törvényes alappal.”69 Ezek után felsorolták azokat a hátrányokat, amelyeket a parlament munkaképtelensége okoz. Nevezetesen: a kereskedelmi szerződések tárgyalásánál a magyar érdekek háttérbe szorulnak, Magyarország nem gondoskodhat időben a hadsereg kiegészítéséről. A Bizottság tagjai a koalíciós pártok programját röviden így fogalmazták meg: „Mindnyájan akarják a parlamenti reformot és ennek keretében a választói jog kiterjesztését a választókerületeknek a nemzet érdekében mért megfelelő beosztásával; mindnyájan kívánjuk a kormány pártatlan gyakorlása, a tisztviselők jogi helyzete, általában a jogrend és a közszabadság biztosítékainak öregbítését; mindnyájan kívánjuk a nép széles rétegeinek érdekében foganatosítandó adóügyi, közgazdasági és szociálpolitikai reformokat. A többséget nyert pártok megegyeznek azon törekvésben is, hogy a gazdasági önállóságot a külön vámterülettel és az önálló hitelrendszerrel együtt kellő előkészítés és kellő feltételek mellett tényleg életbe léptessék. E pártok egyet értenek abban is, hogy a magyar hadseregnek — mely az egész hadseregnek kiegészítő részét képezi — nemzeti jellege nyelvben és jelvényekben kidomboríttassék. E kívánságban megegyeznek azok is, akik a végcél tekintetében a legmesszebbmenő álláspontot, az önálló magyar hadsereget vallják...” Végül biztosították a királyt arról, hogy a „parlamenti helyzet tehát a válság gyors megoldását és az új felelős minisztérium kinevezését nem akadályozza”. A felirati javaslat elfogadására és aláírására, valamint megpecsételésére 1905. május 12-én került sor, átadását a király részére a parlament a miniszterelnök feladatává tette.70 Az ellenzéki koalíció nem elégedett meg a választási győzelemmel, hanem a kormányfő büntetőjogi felelősségre vonásával az ügyviteli kormány minél gyorsabb távozását igyekezett elérni. Erre szolgált Eötvös Károly, Nagykőrös város országgyűlési képviselőjének úgynevezett megtorló indítványa, amely az 1904. évi november 18-án lezajlott házszabály-módosítás körülményeivel és az 1904. december 13-ai parlamenti eseményekkel foglalkozott. Az ellenzék véleményét tükröző — 1905. április 12-én napirendre tűzött — előterjesztés szenem késlelteti, sem nem akadályozza. .."Az értekezlet résztvevői szerint a felirati indítványra nincs szükség, ezért ellene szavaznak. Magyar Nemzet, 1905. április 7. A Szabadelvű Párt értekezlete. 69 Az 1905. évi február hó 15-ére hirdetett országgyűlés képviselőházának naplója. I. kötet. 13. országos ülés. 1905. április 13. Továbbá: MNL OL K2-AI-9-3. Felirati javaslat. 1905. április 12. 70 Az 1905. évi február hó 15-ére hirdetett országgyűlés képviselőházának naplója. I. kötet. 24. országos ülés. 1905. május 12. A feliratot tárgyalták még a 17. és a 20-24. országos üléseken.
