Századok – 2016
2016 / 3. szám - KÖZLEMÉNYEK - Soós László: Tisza István az ügyvezető kormány élén (1905. január 27. - 1905. június 18.)
TISZA ISTVÁN AZ ÜGYVEZETŐ KORMÁNY ÉLÉN 717 választóiknak tett ígéreteiket beválthatják. Ezért a bizottság tagjai abban állapodtak meg, hogy a disszidensekből álló átmeneti kormánynak megadható a négyhavi indemnitás, de az újoncozási törvényjavaslatot nem szavazzák meg, ezzel szemben az új választási törvényt el kell fogadtatni. Az értekezletről Andrássy Gyula azzal távozott, hogy a tárgyalásokról tájékoztatni fogja az uralkodót. A Függetlenségi Pártkörben ezen az estén a jelenlévők az átmeneti kormány megalakításának egyetlen előnyét Tisza István gyors távozásában látták, és a többség a koalíciós kabinet mellett szállt síkra. A katonai kérdések átmeneti háttérbe szorítását nem tartották tragikusnak, amennyiben a párt programjából megvalósítható: a magyar nyelvű népoktatás, az önálló vámterület, a nemzeti bank, a progresszív adó, valamint a szociális reformok keretében a létminimum meghatározása és a végrehajtási törvény módosítása.46 Az új választási törvénytől pedig azt várták, hogy a negyvennyolcasok támogatottsága tovább növelhető. A Szabadelvű Párt tagjai 1905. február 21-én a Lloyd-klubban találkoztak. Este hét órakor Hódossy Imre tanácskozásra invitálta a Vezérlő Bizottság tagjait. Az ülésen Plósz Sándor kivételével a kormány tagjai is részt vettek. Tisza István ismertette az átmeneti kormány tervét, valamint bejelentette, hogy a hatvanhetes alapon álló pártok egyesítésére nincs remény. Némi vita után abban állapodtak meg, hogy nem gördítenek akadályt a kibontakozás elé, és türelemmel kivárják, mit végez a szövetkezett ellenzék a bécsi udvarral.47 Andrássy Gyula 1905. február 23-án ismét Bécsbe utazott, ahol másnap a király kihallgatáson fogadta. A magyar politikus a február 24-ei audiencia után a rá várakozó újságírókat röviden tájékoztatta: „Egyelőre nem sok mondani valóm van, talán kevesebb, mint magam is reméltem. Előterjesztettem a királynak tárgyalásaim eredményét, jelentést tettem a helyzetről és a király fenntartotta magának a döntést. Többet nem mondhatok.”48 Ezek után Andrássy még bejelentette, hogy közvetítő tevékenységét átmenetileg beszünteti, de továbbra is az uralkodó rendelkezésére áll. Február 25-én Budapesten Kossuth Ferenccel, Darányi Ignáccal és Széli Kálmánnal találkozott. Andrássy arról számolt be, hogy az uralkodónak előterjesztette a tervbe vett koalíciós kormány programját, de az előadottakra érdemi választ nem kapott, és a személyi kérdések felvetéséig el sem jutottak.49 A fenti megbeszéléseket követően a küldetésének végére érő Andrássy Gyula több napra bátyjához, Tőketerebesre utazott. A Szabadelvű Párt 1905. február 24-én tartott értekezletén a résztvevők az Andrássy Gyula által ismertetett tervről tárgyaltak, amely szerint: alakítsanak a disszidensek csoportjából négytagú kabinetet, átmeneti jelleggel csupán öt hónapos időtartamra. Ez a kormány politikai programot nem készít, és az ellenzéki koalíció szavatolja, hogy a parlament a költségvetést megszavazza. Az 46 Egyetértés, 1905. február 22. A Függetlenségi Párt hangulata. 1905. február 21-én éjjel Darányi Ignác, értesülve a szövetkezett ellenzék döntéséről, kijelentette, hogy ilyen feltételekkel nem vállalkozik az átmeneti kormány megalakítására. 47 Egyetértés, 1905. február 22. Hangulat a Lloyd-klubban. 48 Egyetértés, 1905. február 25. Andrássy a királynál. 49 Egyetértés, 1905. február 26. Andrássy tanácskozásai.
