Századok – 2016
2016 / 3. szám - KÖZLEMÉNYEK - Soós László: Tisza István az ügyvezető kormány élén (1905. január 27. - 1905. június 18.)
708 SOÓS LÁSZLÓ pártból való távozását az Andrássy-csoport tizenhárom tagja, továbbá a nevesebb politikusok közül Wlassics Gyula, Darányi Ignác6 és Szemere Miklós.7 A Rátóton tartózkodó Széli Kálmán 1904. november 21-én tájékoztatta a sajtót arról, hogy kilép a Szabadelvű Pártból és lemond a mandátumáról.8 Az ellenzéki politikusok szerint legalább harminc főre volt tehető azoknak a képviselőknek a száma, akik elhagyni készültek a kormánypártot. Tisza István a Gödöllőn tartózkodó uralkodótól vette át az országgyűlés új szakaszának összehívását elrendelő királyi kéziratot.9 A miniszterelnök az 1904. december 9-én tartott értekezleten közölte párttársaival, hogy a kézirat meghallgatására a két Házat 1904. december 13-ára szándékozik összehívni. Az országgyűlés összehívása alkalmából az ellenzék támadása Perczel Dezső ellen irányult, akiről a Szövetkezett Ellenzék Vezérlő Bizottsága az 1904. november 19-én a nemzethez intézett kiáltványában kimondta: „[...] a képviselőház mostani elnöke gonosztevő lett. Gróf Tisza István miniszterelnök bűntársa lett.”10 Ekkor az ellenzék elérkezettnek látta az időt, hogy a koalíció erejét megmutatva leszámoljon Perczel Dezsővel, és a november 18-án tanúsított magatartása miatt az elnöki székből mindenáron eltávolítsa. A kormány előtt sem volt titok az ellenzék szándéka, ezért a parlamenti ülésen Perczel Dezső meg sem jelent, az őt helyettesítő Feilitzsch Artúr alelnök pedig utasította a rend fenntartására kivezényelt őröket, hogy a képviselők részéről érkező inzultálásokra erőszakkal nem válaszolhatnak. Farkas János terembiztos úgy vélte, hogy negyven főből álló őrséggel a Ház rendjét képes lesz biztosítani. Az ellenzéki képviselők 1904. december 13-án reggel az előzetes híresztelés alapján a parlament bejárata előtt fegyveres kordonra számítottak, de csak a kapun belül várta őket Rogolya rendőrfelügyelő, aki egyenkénti belépésre kérte meg a képviselőket. Az élen haladó Ugrón Gábor a bevonulás akadályozására hivatkozva szóváltásba keveredett a felügyelővel, majd az utasításra hivatkozó tisztviselőt Rakovszky István és Zichy Aladár segítségével alaposan összeverték, és szó szerint kidobták a térre.11 A terembe — amelyben a kormánypárt részéről még senki nem volt jelen — belépő képviselők azonnal az elnöki pulpitus körül mozdulatlanul álló teremőrök szidalmazásába kezdtek, és távozásra szólították fel őket. Amikor világossá vált, hogy a teremőrök az ellenzéki képviselők utasításának nem engedelmeskednek, felröppent a támadásra buzdító jel6 MREZSLT 44/a fond Tisza iratok 2. cs. 8. tétel 116. és 117. Darányi Ignác és Wlassics Gyula levele Tisza István részére. 1904. november 19. A két levél azonos szövege: „Igen tisztelt barátom! Tiszteletteljesen jelentem, hogy élénk sajnálatomra egyidejűleg kénytelen voltam kilépésemet a Szabadelvű Pártból annak elnökével tudatni. Kiváló nagyrabecsüléssel tisztelő barátod.” 7 Egyetértés, 1904. november 20. A Tisza pártja szétzüllik. 8 Egyetértés, 1904. november 22. A rátóti bölcs. 9 Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára (MNL OL) Miniszterelnökség központilag iktatott és irattározott iratai (K26) 1905-III-74. Tisza István előterjesztése az uralkodó részére. 1904. november 30. A miniszterelnök az országgyűlés előtt álló legfontosabb feladatként jelölte meg: az 1905. év első felére szóló pénzügyi felhatalmazás, valamint az újoncjutalékról szóló törvényjavaslat megszavazása. 10 Egyetértés, 1904. november 20. A nemzethez. 11 Egyetértés, 1904. december 14. Kidobott rendőrfelügyelő.
