Századok – 2016
2016 / 3. szám - KÖZLEMÉNYEK - Tilcsik György: Amikor már a lóganéj sem segített. A patrióta kanász és az idegenszívű kovácslegény véres összetűzése, netán az 1848. évi forradalom előszele egy Vas vármegyei kocsmában?
676 TILCSIK GYÖRGY seb pontos helyét és méreteit, azt követően pedig a szúrás nyomán a kovácslegény combizmaiban és combverőerében bekövetkezett roncsolódásokat rögzítette. Hinrichs összegzése, mint azt fentebb idéztük, Kovács István halálának elsődleges okaként — miután a jelenlévők az intenzív vérzést a sebre helyezett lótrágyával igyekeztek csupán csillapítani — az orvosi ellátás hiányát jelölte meg, melynek következményeként a kovácslegény egyszerűen elvérzett.47 A kisunyomi római katolikus plébánia halotti anyakönyvében Németh János plébános bejegyzése arról tanúskodik, hogy a meggyilkolt Kovács Istvánt Balogfán temették el.48 Mivel a halottszemléről készített jelentés szerint Hinrichs Vilmos a vizsgálatot április 12-én délután 5 órakor kezdte meg,49 a temetésre valószínűleg április 13-án, esetleg 14-én került sor. Miután Vas Vármegye Büntetőtörvényszékének soron következő ülését 1847. június 9-én tartották, és a Pontyos elleni per megindításához, valamint az ítélet meghozatalához a kanász szóbeli vallomása, illetőleg a halottszemléről készült jegyzőkönyv mellett okvetlenül szükségessé vált a gyilkosságba torkolló verekedés idején a balogfai kocsmában tartózkodók kihallgatása, Egerváry Lajos június 7-én tíz olyan személy vallomását vette fel és foglalta írásba, akik április 11-én este 10 és 11 óra között jelen voltak a kocsmában. Mint fentebb már említettük, a kihallgatottak közül végül kilencen — Császár Ferenc, Bokor József, Sáli Ferenc, Horvát István, Csillag Károly, nemes Boda Imre, Sipos János, Horvát Mihály és Schvenk Ferenc — tudtak valamilyen érdemi adatot és tényt közölni a gyilkosság előzményeiről és lefolyásáról. A tizedik személy — név szerint Graczer Ferenc kocsmáros —, mivel a kérdéses időben a kocsmaépület egy másik helyiségében vacsorázott, semmiféle információval nem tudott szolgálni az alszolgabírónak. Császár Ferenc, Bokor József, Sáli Ferenc, Horvát István és Csillag Károly azt állították, hogy Pontyos János és Kovács István szóváltása amiatt keletkezett, hogy előbbi és néhány társa magyar, utóbbi és ivócimborái pedig német zenét akartak a zenészekkel játszatni, Csillag Károly pedig hozzáfűzte azt is, hogy a vita végül ténylegesen azért robbant ki közöttük, mert a kanász a kovácslegény borát a földre öntötte. Nemes Boda Imre, Sipos János, Horvát Mihály és Schvenk Ferenc — annak ellenére, hogy ugyanabban a helyiségben tartózkodtak, ahol a vita elkezdődött és a verekedés nagy része lezajlott — lényegében semmit nem érzékeltek a szóváltásból. Ugyanakkor mind a kilenc személy úgy nyilatkozott, hogy nem látta a tornácon történt késszúrást, és annak ténye csak akkor és azáltal jutott tudomására, hogy az ivóba visszatért és elsápadt Kovács közölte velük, hogy Pontyos megszúrta őt. Ugyancsak egybehangzóan vallottak a kihallgatottak arról, hogy mindezek után a kanász hátrahagyva szűrét és kalapját gyorsan eltávozott a kocsmából, de rövid idő múlva egy rossz szűrben és kalapban ismét megjelent, és így már újra a kocsmában 47 VaML Mbtir. Btpir. fasc. 91. nr. 77. Pir. Pm. „B”. Hinrichs Vilmos vármegyei fősebész jelentése Kovács István holttestének megvizsgálásáról. Szombathely, 1847. április 12. 48 VaML Vas vármegye felekezeti anyakönyvi másodpéldányainak levéltári gyűjteménye (Fel. akv.) Kisnyomi r. k. halotti (hal.) akv. 49 VaML Mbtir. Btpir. fasc. 91. nr. 77. Pir. Pm. „B”. Hinrichs Vilmos vármegyei fősebész jelentése Kovács István holttestének megvizsgálásáról. Szombathely, 1847. április 12.
