Századok – 2016
2016 / 3. szám - KÖZLEMÉNYEK - Tilcsik György: Amikor már a lóganéj sem segített. A patrióta kanász és az idegenszívű kovácslegény véres összetűzése, netán az 1848. évi forradalom előszele egy Vas vármegyei kocsmában?
672 TILCSIK GYÖRGY tállóba mentem, hol rongyos szűrömet hegyibém vévén, lelkiismeretemtül gyötörtetve az emlétett balogfai helységbe visszamentem, az általam megdöföttet megnézendő. ”19 A kihallgatott személyek igazolták a kanász ezen állítását, amikor úgy emlékeztek, hogy Pontyos „a korcsmából a szúrás után anélkül, hogy valaki űzőbe vette volna, eltávozott, s később egy avítt szűrben s rossz sapkában ismét visszatért.”20 Időközben a kocsmában jelen lévők megpróbálták ugyan a Kovács István combsebéből folyó vérzést megállítani vagy legalább csillapítani, de hiába, a legény rövid idő alatt olyan mennyiségű vért veszített, hogy meghalt. Másnap Hinrichs Vilmos vármegyei fősebész az elvégzett halottszemléről készült jelentésében erről az alábbiakat írta: Kovács István április 11-én a balogfai kocsmában „állítólag este mintegy 10 óra tájban késsel megszúratott, mely után nagymennyiségű vére elfolyván, 11 órakor éjféltájban, minekutána minden orvosi segédség nélkül hagyatott, és semmi egyéb vérelállító szer, mint lóganéj feltétele, használtatott volna, megszűnt lenni. ”21 Azt követően, hogy a lótrágya célirányos vérzéscsillapító hatásán és erre való kifejezett alkalmasságán itt és most még a felszínes töprengést is mellőzve könnyedén túllépünk, vegyük szemügyre közelebbről a Kovács Istvánon ejtett sebet. Hinrichs vármegyei fősebész annak pontos helyét és méreteit így határozta meg: „a bal comb felső részén, elöl kéthüvelyknyire22 a Poupart nevű szalag23 alatt, egyhüvelyknyi keresztben menő, frissben] ejtett szúrás, melynek mélysége két és fél hüvelyknyi vala. Elmellőzvén a köztakarót”24 — vagyis a seb környékének teljes feltárása után — Hinrichs a következőket tapasztalta és rögzítette jelentésében: „a belső csipfőjhorpasz-,25 a háromfejű-26 27 és [a] fésűizom21 19 VaML Mbtir. Btpir. fasc. 91. nr. 77. Pir. Pm. „A”. Pontyos János vallomása. Kisunyom, 1847. április 12. 20 VaML Mbtir. Btpir. fasc. 91. nr. 77. Pir. Pm. „C”. Egerváry Lajos alszolgabíró jelentése Császár Ferenc, Bokor József, Sáli Ferenc, Horvát István, Csillag Károly, Boda Imre, Sipos János, Horvát Mihály, Schvenk Ferenc és Graczer Ferenc vallomásáról. Szombathely, 1847. június 7. 21 VaML Mbtir. Btpir. fasc. 91. nr. 77. Pir. Pm. „B”. Hinrichs Vilmos vármegyei fősebész jelentése Kovács István holttestének megvizsgálásáról. Szombathely, 1847. április 12. 22 Hüvelyk: hosszmérték. 1 bécsi hüvelyk = 2,634 cm. Bogdán Magyarországi hossz- és földmértékek i. m. 35., 142-143., 568. 23 Poupart-szalag vagy ágyékszalag (ligamentum inguniale): a has és comb határán elhelyezkedő erős, inas köteg. Werner Platzer: Anatómia. 1. (SH Atlasz 15.) Bp. 1996. 86-87., 100-101. 24 VaML Mbtir. Btpir. fasc. 91. nr. 77. Pir. Pm. „B”. Hinrichs Vilmos vármegyei fősebész jelentése Kovács István holttestének megvizsgálásáról. Szombathely, 1847. április 12. 25 A belső csipőhorpaszizom (musculus iliopsoas) két izom, a nagy horpaszizom (musculus psoas major) és csípőizom (musculus iliacus) egyesülésével jön létre. Platzer, W.: Anatómia i. m. 94-95., 230-231., 398-399. 26 Hinrichs tévesen nevezte a szóban forgó izmot háromfejűnek. Ez ugyanis a test legerősebb izma, a négyfejű combizom (musculus quadriceps femoris), amelynek részei: 1. az egyenes combizom (musculus rectus femoris), 2. a belső vaskosizom (musculus vastus medialis), 3. a középső vaskosizom (musculus vastus intermedius) és 4. a külső vaskosizom (musculus vastus lateralis). Platzer, W.: Anatómia i. m. 228-229., 244-245., 398-399. 27 Fésűizom (musculus pectineus). Uo. 236-237., 338-399.
