Századok – 2016
2016 / 3. szám - KÖZLEMÉNYEK - Tilcsik György: Amikor már a lóganéj sem segített. A patrióta kanász és az idegenszívű kovácslegény véres összetűzése, netán az 1848. évi forradalom előszele egy Vas vármegyei kocsmában?
GYILKOSSÁG EGY VAS VÁRMEGYEI KOCSMÁBAN 1847-BEN 673 általszavva,28 és a szárvérér hvena oraralis:/29 megnyitva találtatott. ”30 Ez hétköznapi szavakkal fogalmazva azt jelenti, hogy a kovácslegényt bal combján, a combtőtől számított nagyjából 5,3 cm-re, a comb függőleges középvonala táján érte a vízszintesen tartott penge szúrása, és a keletkezett seb nyílása nagyjából 2,6 cm, mélysége pedig hozzávetőlegesen 6,6 cm volt. A jókora méretű, csaknem 3 cm széles késpenge így átvágta az izmokat, és elérve a combban futó verőeret, azt is megnyitotta, aminek következtében az így keletkezett sebcsatornán keresztül intenzíven ömlött a vér a kovácslegény combjából. Mindezek figyelembevételével a vármegyei fősebész papírra vetett konklúziója így szólt: „a megholt valamely éles eszközzel megsebesíttetett, és orvosi segédség nélkül hagyatván, vérhiány miatt múlt ki a világbul. Eszerint alázatos véleményem odajárul, hogy ezen sebzés a magába hagyottak közé tartozandó. ”31 Csak zárójelben jelezzük, hogy e szakvéleménynek a Pontyos elleni per során, azon belül is a bűntett minősítésénél és megítélésénél nagyon fontos szerep jutott. Még élt a kovácslegény, amikor Pontyos János a balogfai kocsmától nagyjából 2 km távolságra lévő Kisunyomból visszatért tettének színhelyére. Arra pontosan emlékezett, hogy a zajongásban többen is egyre azt mondogatták, hogy Kovács hamarosan meghal, és ez néhány perc múlva be is következett.32 A tanúk úgy nyilatkoztak, hogy a kovácslegény még haldoklott, amikor néhányan a jelenlévők közül az alábbi szavakkal fordultak a kanászhoz: „»Nézd meg a keresztfiadat, s kösd fel az állát!«”33 Az események alakulása miatt már nyilván erősen megszeppent vagy inkább megrémült Pontyos szót fogadott, és miután Kovács István kiszenvedett, ő kötötte fel annak állát. Ezt követően Pontyos vallomása szerint több, a kihallgatott tanúk állítása szerint azonban egy személy a tettes elfogását és megkötözését indítványozta,34 ám a kanászt „a jelenvoltak egyike sem bátorkodott megfogni, hacsak maga önként szűrét nyakából kivevé, sapkáját ledobván, a megkötözhetésre magát át nem engedi, azon mondással: »Gyilkos vagyok, kötözzenek meg!«”35 Pontyos ugyanígy idézte fel az eseményeket: „én [a] nyakamból [a] szűrömet kivetvén, 28 Általszavva: általszabva, azaz átvágva. 29 Szárvérér: combverőér, amelynek latin neve helyesen vena femoralis. Uo. 228-229., 390-391., 396-397., 398-399. 30 VaML Mbtir. Btpir. fasc. 91. nr. 77. Pir. Pm. „B”. Hinrichs Vilmos vármegyei fősebész jelentése Kovács István holttestének megvizsgálásáról. Szombathely, 1847. április 12. 31 Uo. 32 VaML Mbtir. Btpir. fasc. 91. nr. 77. Pir. Pm. „A”. Pontyos János vallomása. Kisunyom, 1847. április 12. 33 VaML Mbtir. Btpir. fasc. 91. nr. 77. Pir. Pm. „C”. Egerváry Lajos alszolgabíró jelentése Császár Ferenc, Bokor József, Sáli Ferenc, Horvát István, Csillag Károly, Boda Imre, Sipos János, Horvát Mihály, Schvenk Ferenc és Graczer Ferenc vallomásáról. Szombathely, 1847. június 7. 34 VaML Mbtir. Btpir. fasc. 91. nr. 77. Pir. Pm. „A”. Pontyos János vallomása. Kisunyom, 1847. április 12.; VaML Mbtir. Btpir. fasc. 91. nr. 77. Pir. Pm. „C”. Egerváry Lajos alszolgabíró jelentése Császár Ferenc, Bokor József, Sáli Ferenc, Horvát István, Csillag Károly, Boda Imre, Sipos János, Horvát Mihály, Schvenk Ferenc és Graczer Ferenc vallomásáról. Szombathely, 1847. június 7. 35 Uo.
