Századok – 2016
2016 / 3. szám - KÖZLEMÉNYEK - Tilcsik György: Amikor már a lóganéj sem segített. A patrióta kanász és az idegenszívű kovácslegény véres összetűzése, netán az 1848. évi forradalom előszele egy Vas vármegyei kocsmában?
KÖZLEMÉNYEK Tilcsik György AMIKOR MÁR A LÓGANÉJ SEM SEGÍTETT A patrióta kanász és az idegenszívű kovácslegény véres összetűzése, netán az 1848. évi forradalom előszele egy Vas vármegyei kocsmában ? A mikrotörténelem mint történelemkutatási irányzat a kvantitatív társadalomtörténet, illetőleg általában a normatív, azaz makrocélú történészi vizsgálatok hiányosságainak és korlátainak felismerése nyomán az 1970-es években született meg, a következő évtizedben pedig megerősödve és széles körben, így Magyarországon is elterjedve számos újszerű és értékes eredményt hozott. Alapvető jellemzője, azaz első számú attribútuma, hogy általában egy személyt vagy kisebb közösséget, illetőleg egyetlen — legyen az politika- vagy köztörténeti szempontból jelentős vagy éppen lényegtelen — eseményt rendkívül alapos és aprólékos, lehetőség szerint minden elérhető és lehetséges forrás felhasználásával vizsgál meg. Ugyanakkor a mikrotörténelem nem kevéssé fontos és lényeges eleme — és erre elsősorban jól és szerencsésen megválasztott téma szolgálhat biztosítékul —, hogy a produkált kutatási eredmények és bemutatott folyamatok a makrotörténelem számára is értékesek és felhasználhatók legyenek, azaz magas hatásfokkal érvényesüljön a „cseppben a tenger” elve. Jelen publikáció is a mikrotörténelem megközelítési és feldolgozási módszereinek alkalmazásával igyekszik a maga elé tűzött feladatot teljesíteni.1 * 1 Mindezekről, valamint a mikrotörténelem kül- és belföldi eredményeiről lásd Gyáni Gábor: A mindennapi élet mint kutatási probléma. Aetas (1997: 1. sz.) 151-162.; Giovanni Levi: A mikrotörténelemről. In: Történeti antropológia. Módszertani írások és esettanulmányok. (Replika könyvek 7.) Szerk. Sebők Marcell. Bp. 2000. 127-146.; Mikrotörténelem. Vívmányok és korlátok. A Hajnal István Kör - Társadalomtörténeti Egyesület 1999. évi miskolci konferenciájának előadásai. (Rendi társadalom - polgári társadalom 12.) Szerk. Dobrossy István. Miskolc 2003. 456.; Mikrotörténelem másodfokon. (Mikrotörténelem 4.) Szerk. Papp Gábor, Szíjártó M. István. Bp. 2010. 304.; Szíjártó M. István: Mi a mikrotörténelem? Aetas (1996: 4. sz.) 157-185.; Uő: A mikrotörténelem. In: Bevezetés a társadalomtörténetbe. (Osiris tankönyvek) Szerk. Bódy Zsombor, Ö. Kovács József. Bp. 2003. 494- 513.; Uő: A történész mikroszkópja. A mikrotörténelem elmélete és gyakorlata. (Mikrotörténelem 7.) Bp. 2014. 273. A fentebb felsorolt munkákban, valamint az azok szerves részét képező szakirodalmi hivatkozásokban és felsorolásokban bőséges számú olyan kül- és belföldi publikáció szövege, illetőleg bibliográfiai hivatkozása található meg, amelyek pontosan reprezentálják és egyértelműen igazolják a mikrotörténeti vizsgálatok tematikai sokféleségét és jellemző szakmódszertani sajátosságait. Egyúttal felhívjuk a figyelmet Sz. Kristóf Ildikó alapvetően történeti antropológiai beállítottságú és ihletettségű, de a mikrotörténeti vizsgálatokra jellemző kutatási és feldolgozási módszereket is használó, csaknem másfél évtizede megjelent tanulmányára, amely egy, az alább bemutatandó esettel