Századok – 2016
2016 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Konrád Miklós: Zsidók magyar nemzete. A nemzeti múlt zsidó tudományos ábrázolása, különös tekintettel a kazárelméletre
ZSIDÓK MAGYAR NEMZETE 653 kor megjelent. A magyarországi zsidóság annotált kronológiájának 2014-ben kiadott első kötetében Haraszti György — megint csak Marton Ernőhöz hasonlóan — úgy ítélte, „a 19. század utolsó évtizedeinek nemzeti-asszimilacionista magyar-zsidó történetírása a felfokozott hazafias légkörben a (honfoglaló) magyarság és a Kazár Birodalom zsidó vallásra tért népelemeinek vérségi kapcsolatát próbálta bizonyítani”.87 88 Megítélésem szerint Kohn Sámuel kazárelméletének lényege, döntő üzenete nem a pogány, illetve zsidó vallású honfoglaló magyarok és kabarok etnikai rokonságában, illetve a honfoglaló „zsidók” kizárólagosan vallásfelekezeti meghatározásában rejlett, hanem a közös honfoglalásban, illetve és még inkább ennek állítólagos következményében: „A honfoglalástól ugyanis egész a kereszténység végleges diadalmáig oly zsidókkal találkozunk”, írta könyvében a pesti rabbi, „a kik a magyarok minden jogát, szabadságát élvezték, s tőlük semmiben sem különböztek. [...] A zsidók ama legrégibb korban nem csak a szabadságnak és minden jognak csorbítatlan élvezetében voltak, hanem, mint a nemzet szerves tagjai, a hódító magyarok minden előjogával is bírtak, és a magyarok népéletével a legszorosabb s legbensőbb kapcsolatban álltak”.88 Az emancipált zsidók magyarként való el- és befogadása ekképpen nem volt más, mint visszatérés az origóhoz. Az emancipáció nem találkozást jelentett, hanem viszontlátást. A közelmúlt, a különállás és a kölcsönös elzárkózás nem az emancipáció terhes kiindulópontját, előtörténetét jelentette, hanem egy rendellenes zárójelet. A nézet, miszerint a nemzetet jelenlétükkel és tevékenységükkel aláásó zsidók nem válhatnak eggyé a magyarokkal, történeti abszurdummá vált - hiszen a magyarok és a láthatatlan, mert tőlük megkülönböztethetetlen zsidók már a kezdetekkor egyek voltak. Kohn Sámuel magyar nemzetképe magától kínálta a következtetést: ha a honfoglaló és államalapító magyar nemzet nem ismert zsidókérdést, a zsidókérdés magyartalan. Recepciótörténet A kazárelmélet fogadtatásáról egy-két mondat vagy bekezdés erejéig az utóbbi évtizedekben már többen írtak.89 A leggyakrabban Nagy Gyula, Büchler Sándor, Venetianer Lajos, Hóman Bálint és Marton Ernő álláspontjának ismertetéséből kibontakozó kép — keresztény részről ingerült elutasítás, zsidó részről tudományos bírálat, apologetikai felhasználás, illetve cionista elvetés — alapvetően helytálló, de az eddigieknél részletesebb, további szerzőket felsorakoztató bemutatásával árnyalható. A kazárelmélet egyes pontjaira vonatkozó bírálatok tételes ecsetelését mellőzöm. Ami Kohn Sámuel tisztán spekulatív alapon felállított tézisének „valóságtartalmát” illeti, erre, pontosabban kiindu-87 Haraszti György. Pannóniától Magyarországig. A magyarországi zsidóság annotált kronológiája az előidőktől napjainkig I. Hágár földjén: A kezdetektől az ország három részre szakadásáig. MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet, Bp. 2014. 20. 88 Kohn S.: A zsidók története Magyarországon i. m. 33-34. (Kiemelések az eredetiben - K. M.) 89 Lásd Nathaniel Katzburg 1986-ban és 1995-ben, Gonda László 1992-ben, Prepuk Anikó 2000-ben A zsidóság a Millenniumon címmel, illetve Schweitzer Gábor 2005-ben megjelent, fentebb idézett írásait.
