Századok – 2016
2016 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Konrád Miklós: Zsidók magyar nemzete. A nemzeti múlt zsidó tudományos ábrázolása, különös tekintettel a kazárelméletre
654 KONRÁD MIKLÓS lópontjára nézve Shaul Stampfer 2013-ban megjelent tanulmánya feltehetően végleges pontot tett. Terjedelmes cikkében Stampfer arra a meggyőző konklúzióra jutott, hogy a kazárok soha nem tértek át a zsidó vallásra.90 Zsidók A neológ zsidó felekezeti körökben Kohn Sámuel elméletének recepciója már a pesti főrabbi művének megjelenése előtt megkezdődött. A Magyar-Zsidó Szemle 1884 januárjában, vagyis Kohn könyve előtt pár hónappal megjelent első száma a két szerkesztő, Bacher Vilmos és Bánóczi József beköszöntő sorai után Kohn Sámuel könyvének a kazárelméletet bemutató fejezetével nyitott.91 A könyv következő, az elméletet bizonyítani hivatott fejezetét három részletben az Egyenlőség közölte, közvetlenül Kohn munkája megjelenését követően.92 A hetilap ezután egy tizenegy részes cikksorozatban ismertette Kohn könyvét, a kazárelmélet kapcsán az első cikkben kijelentvén: „A honfoglalás ténye tehát éppen az, mely a magyar zsidóknak is történeti jogokat biztosít.”93 A nyitány megelőlegezte a továbbiakat. A zsidók részvétele a honfoglalásban, a közös magyar-zsidó honfoglalás és az ezt követően, ebből fakadóan kétszáz évig fennálló jogegyenlőség a neológ zsidó felekezeti kiadványok, a rabbik, a hitközségi vezetők vagy a képviselőházban hitsorsosaik védelmében felszólaló képviselők apologetikus diskurzusának a vészkorszak hajnaláig rendszeresen visszatérő eleme maradt. A kazárelmélet Kohn könyvének megjelenését követően szinte azonnal intézményesült, vagyis bekerült a neológ hittankönyvekbe, első ízben 1886-ban, utoljára 1939-ben.94 Hangoztatása érzékenyen követte a magyar zsidók helyzetét: nyugalmas periódusokban megritkult, a recepcióért folyó küzdelem idején és a millennium évének eufórikus hangulatában,95 illetve 90 A kazárok áttéréséről szóló források figyelmes vizsgálatából kiderül: a héber források pszeudoepigráf iratok, az arab források alapvetően mendemondák ismétlései. A kazárokról szóló legmegbízhatóbb korabeli szövegek zöme egyáltalán nem tett említést a zsidó vallásra való áttérésükről, amelyről egyetlen tárgyi emlék sem maradt fenn. Lásd Shaul Stampfer: Did the Khazars Convert to Judaism? Jewish Social Studies 19. (2013: 3. sz.) 1-72. 91 Kohn Sámuel: A honfoglaló magyarok és a zsidók. Magyar-Zsidó Szemle 1. (1884) 3-10. Az itt közölt rész a Zsidók a költözködő pogány magyarok közt című könyvfejezet enyhén rövidített és lábjegyzetek nélküli változata. 92 Lásd az Egyenlőség 1884. április 13., április 20. és április 27. számait. 93 Reinitz Adolf: Dr. Kohn Sámuel munkájáról. Egyenlőség, 1884. május 4. 3. Reinitz utolsó közleménye a hetilap július 20-i számában jelent meg. 94 Csukási Fülöp - Schön József: A zsidók története a bibliai korszak befejezésétől a legújabb korig, különös tekintettel a zsidók történetére Magyarországon. A középiskolák felsőbb osztályai, tanítóképző-intézetek és a család számára. Franklin-Társulat, Bp. 1886. 133-134.; Frisch Ármin: Babiloni és Perzsa korszak prófétai könyvei s a zsidók története a spanyol zsidók kiűzetésétől napjainkig. A közép-, polgári és felsőbb leányiskolák VI. osztálya számára. Lampel, Bp. 1913. 211.; Uő: A zsidók története. II. rész. A spanyolországi zsidók kiűzetésétől napjainkig. A közép-, polgári-, felső kereskedelmi és felső leányiskolák VI. osztálya számára. Lampel, Bp. é. n. [1929.] 94-96.; Havas Manó: A zsidók története a gáonok korától napjainkig. A polgári- és középiskolák IV és a tanonciskolák III. osztálya számára. Schlesinger József Könyvkereskedése, Bp. 1939. 41. 95 Lásd pl. Battaszéki Lajos: A reczepczió harmadik tárgyalása alkalmából. Egyenlőség, 1895. április 26. 1.; Lázár B.: A magyar zsidóság és a millennium i. m. 4-5.; Ezredévi istentisztelet az or-
