Századok – 2016
2016 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Konrád Miklós: Zsidók magyar nemzete. A nemzeti múlt zsidó tudományos ábrázolása, különös tekintettel a kazárelméletre
646 KONRÁD MIKLÓS zel folyó Kánaánt«. Nagy és hatalmas népek környékezték; számtalanszor rátámadtak, tűzzel, vassal pusztították, irtó háborút viseltek ellene; ezer évnek viharai zúgtak el fölötte: és még fönnáll, erősen, ifjan, csodaszerűen - mint Izrael. Mert volt és van a magyar népnek is történeti hivatása, úgy mint Izraelnek: emennek hirdetni az egy Istent; a magyar népnek’ u-k’rószem d’rór, hogy »hirdesse a szabadságot«.”61 A magyar-zsidó sorsrokonság gondolata, bár ritkábban, de a két világháború között is megjelent, a vészjósló jelek sűrűsödésével arányosan mind végletesebben a misztériumok világába emelt, minden konkrétumtól mentes megfogalmazásban. „A magyar zsidóság nem lesz és nem lehet áldozata most sem a világ-antiszemitizmusnak”, vélekedett Szabolcsi Lajos fél évvel Hitler hatalomra jutása után, „mert egy titokzatos, évezredes sorsközösség és lelki rokonság fűzi egymáshoz a két lelket, a magyar lelket és a zsidó lelket.”62 Magyar-zsidó honfoglalás: a kazárelmélet Magyarrá (németté, franciává stb.) válásra eredendően hajlamos és készséges zsidók, zsidóellenességtől egyedülállóan mentes, vagy legalábbis Európa többi nemzeténél mindenkor kevésbé zsidóellenes magyarok, a magyar nemzet és a zsidó vallás hívei történetének és küldetésének párhuzama: mindeme gondolatokban magyarok és zsidók külön közösségekként, két egymás felé közelítő, de különböző történet szereplőiként jelentek meg. A magyarok és a magyar zsidók múltjának egybe-, sőt eggyé fonásával, a közös origó megteremtésével Kohn Sámuel kazárelmélete ezt a különállást szüntette meg. Amint az elmélet létrejötte és a neológ zsidók körében tapasztalható tartós sikere mutatja, a modern magyar nemzettudat — később Szűcs Jenő által kifejtett — azon karakterjegyét, hogy a középkori „nemzeti” tudat alappillérét alkotó származásmítoszok bűvöletétől nem tudott szabadulni, Kohn Sámuel és követői pontosan érzékelték - a kazárelmélettel erre reagáltak. A főrabbi elméletének szépséghibája a fáziskésés: míg — Szűcs Jenő kifejezésével — az „új ideológiai híd” immár nem „a honfoglalás és a jelen összeköttetésére szolgált”, hanem „áttevődött Szent István államára”, a népgenezisről az államgenezisre, a magyarok hódítóképességéről úgymond államalkotó képességükre,63 Kohn alapvetően megmaradt a honfoglalásnál. Ezt a szépséghibát, amint látni fogjuk, a millennium idején Vajda Béla abonyi főrabbi korrigálta. Első kísérletek A kazárelméletet a történetírás joggal köti Kohn Sámuel 1884-es monográfiájához, részletes és formailag tudományos, sűrű hivatkozásokkal, lábjegyze61 Ezredévi istentisztelet az ország első zsidó templomában. Egyenlőség, 1896. május 15. 7-8. Lásd még: Prepuk A.: A zsidóság a Millenniumon i. m. 93-94., 96. A sorsrokonság gondolata, amint Prepuk megjegyzi, ekkor az ortodox sajtóban is megfogalmazásra lelt. Lásd Hartstein Lajos-. Sevuosz. Zsidó Híradó, 1896. május 14. 2. 62 Szabolcsi Lajos: Elul-gondolatok. Egyenlőség, 1933. szeptember 2. 4. 63 Szűcs Jenő: Történeti „eredet”-kérdések és nemzeti tudat. In: Uő: A magyar nemzeti tudat kialakulása. Balassi Kiadó — JÄTE - Osiris, Bp. 1997. 334 341. Az idézetek a 339. oldalon.
