Századok – 2016
2016 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Konrád Miklós: Zsidók magyar nemzete. A nemzeti múlt zsidó tudományos ábrázolása, különös tekintettel a kazárelméletre
ZSIDÓK MAGYAR NEMZETE 643 mindig kifogástalanul derült a helyzetük”, vélekedett Venetianer, „de a honfoglalástól kezdve több mint félezredet felölelő hosszú korszakban soha nem éltek oly kedvezőtlen viszonyok közt, mint a külföld bármely országának zsidói”. Venetianer valójában nem tett mást, mint Kohn Sámuelnél is dagályosabb stílusban összegezte ennek állításait, a magyarok filoszemitizmusának magyarázatára nézve azonban, talán mert a kazárelmélet eddigi keresztény recepciója elbizonytalanította, több hipotézissel is szolgált: „A pogány magyarok természetes vallási türelme, a harcokban nevelt nép vallási közömbössége, vagy a zsidóhitű kazárok lelki rokonsága okozta-e?”, tette fel a kérdést, de a válasszal adós maradt.52 A tézisnek a holokauszt előtti utolsó tudományos igazolására ismereteim szerint Stein Artúr ügyvéd vállalkozott, aki A zsidók köz- és magánjoga Magyarországon a honfoglalástól napjainkig című művét annak bizonyítására szentelte, hogy Szent István, Szent László és Könyves Kálmán uralkodása alatt a magyarországi zsidóság sorsa sokkal kedvezőbben alakult, mint másutt Európában. írását saját kiadásban, három részben és négy füzetben 1938 és 1941 között adta ki.53 Zsidó-magyar sorsrokonság A zsidó-magyar sorsrokonság gondolatába olykor beépült a kazárelmélet is, de ezzel inkább párhuzamosan, ezt mintegy kiegészítve jelent meg. Míg a kazárelmélet a zsidó hitre tért magyarokról és kabarokról szólt, a sorsrokonság tétele Abrahám ivadékai és a magyarok elkerülhetetlen találkozásának történelmi-isteni elrendeltségét kívánta bizonyítani. A gondolat első változata, amely részben a magyar nyelvtörténet kutatóinál a reformációtól a 18. századig megjelenő magyar-héber nyelvrokonság elméletére alapozott, még tényleges rokonságot vizionált. A szegedi zsidó község jegyzője, Bauer-Marcussohn Hermann / Bauer-Márkfi Hermán 1840-ben jelentette be szándékát, hogy kiad egy — végül soha meg nem jelent — magyar-héber összehasonlító szótárt, amelyből kiderül: a magyar és a héber ajkú népek egykoron ugyanazon törzshöz tartoztak.54 A sorsrokonság eszméje egy mondat 52 Uo. 19., 47. 53 Stein Artúr: A zsidók köz- és magánjoga Magyarországon a honfoglalástól napjainkig. I—III. Szerző kiadása, Pestújhely 1938-1941. (I. Alapfogalmak. 1938; II/l. Szent István és a zsidók. 1939.; II/2. Szent László és a zsidók. 1940.; III. Kálmán király és a zsidók. 1941.) A tézis további kései megfogalmazásaira lásd Stern Samu: A zsidókérdés Magyarországon. Kiadja a Pesti Izraelita Hitközség, Bp. 1938. 6.; Szabolcsi Lajos: Két emberöltő. Az Egyenlőség évtizedei (1881-1931). Emlékezések, dokumentumok. MTA Judaisztikai Kutatócsoport, Bp. 1993. 25. Szabolcsi Lajos, aki az Egyenlőséget apja, Szabolcsi Miksa 1915-ben bekövetkezett halálától a lap 1938. decemberi betiltásáig szerkesztette, 1940 és 1942 között vetette papírra emlékiratait. írását kiadásra szánta, de erre már nem kapott engedélyt. 54 Zsoldos Jenő: Az első magyar-zsidó írók fogadtatása irodalmunkban. In: Évkönyv. 1939. Szerk. Szemere Samu. Izraelita Magyar Irodalmi Társulat, Bp. 1939. 175. A szótár tervéről beszámoló Toldy Ferenc kommentálja: „Ez kissé sok talál lenni, de hasznos minden véleményt túlságaiban is védve látni.” Uo. A magyar-héber nyelvrokonság teóriájáról lásd Zs. J. [Zsoldos Jenő]: Magyar-héber nyelvrokonság. In: Zsidó Lexikon. Szerk. Újvári Péter. A Zsidó Lexikon Kiadása, Bp. 1929. 550.; Romsics Ignác: A magyarok eredete. Bizonyosságok, hipotézisek, hiedelmek. Magyar Tudomány 175. (2014: 5. sz.) 519-520.
