Századok – 2016
2016 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Veliky János: Pozíciókijelölő politikai-ideológiai szempontok a Széchenyi-Kossuth-vita második szakaszában
A SZÉCHENYI-KOSSUTH-VITA MÁSODIK SZAKASZA 619 nál fölötte gyakran fordul elő”.182 Az alapműnek tekinthető Garasból rendszeresen átvesz szövegrészieteket és fogalmakat, mint például amikor Kossuth körét jellemzi: a „Pesti Hirlap pártot” „álvarázs”, „lidérczfény”, „szappanbuborékos nimbusz” veszi körül, mely „sorvasztó sőt veszélyes állapot közt, bilincsben tartja a hont”.183 Széchenyi a modern tömeglélektan eszközeivel igyekszik leírni azt a tömegpszichózist, mely véleménye szerint a politikai csoportok körül kialakul, s így mutatja be a pártokként megnevezett csoportok veszélyes közéleti szerepét is: „A pártok természete, hogy minél buzgóbbak társai, annál inkább állanak mindnyájan úgy szólván bizonyos varázs alatt, melly szerint egyik mint másik szinte akaratja ellen is hasonló szinü üvegen nézi keresztül a dolgok s kivált olly dolgok mibenlétét, mellyekbe személyesség is vegyül, s ekkép ha egyik, kivált a vezér kimondja a sententiát, a többi mind mind a mester szavára esküszik”.184 Aztán a különböző politikai csoportok vonatkozásában általánosságban, a „Pesti Hirlap párt” esetében pedig konkrétan elfoglalt hibás szerepkör leírásához beveti a már eddig is használt fogalmakat: azt állítja, náluk „mámoros kocsis ül a bakon, vagy inkább: hajtja a lovakat” (kiemelés - V. J.), s kételkedik abban, hogy „p. hírlapi párt, ki fogja e kalauzolhatni a magyart mostani bonyodalmibul”, mégpedig úgy, hogy azt megfelelő „ildommal” a „kifejlettebb s általányosb alkotványszerüség sarkalataira felemelje”.185 Folyamatosan bírálja Széchenyi a liberális ellenzék „modorát” és „tacticáját”, a reformok tartalmát illetően azonban ritkábban nyilatkozik, a Wesselényi és Kossuth tizedik, utolsó darabjában is időt kér: a javaslatokat „legalább némileg kibonyolíthassam s egy kis rendbe állíthassam”. ígéri, akkor majd „nemcsak abstract elveket állítandok fel”, s majd törekszik „bizonyos elvek alkalmazás módját is, ha igy lehetne mondani, lehető leggyakorlatibb és körülirtabb sarkalatokra helyezni”.186 Összességében persze a vázolt sajátos nézőpont alapján nehezen is tudhatunk megjelölni biztos politikai reformtámpontokat, így a történetkutató gyakran nem képes eldönteni, hogy e szövegeket kulturális teljesítménynek vagy politikai programnak tekintse-e?! A vita mindinkább élesedő hangneme is rámutat a politikai csoportosulások elkülönülésére és szembenállására. Széchenyi politikai meghívását kevesen fogadták el, sokan talán nem is értették, és főként kormánytisztviselők, illetve konzervatívok felől ékeztek egyetértő üzenetek, melyek viszont Széchenyit hozhatták zavarba. Ezek közül sokan a birodalmi kormányhoz küldött emlékiratban is megfogalmazták javaslataikat, s számuk ugyancsak nem lehetett csekély, hiszen utóbb, 1843-ra visszatekintve Széchenyi a Reviczky magyar kancellár asztalán fekvő emlékiratok számát mintegy harmincra becsülte.187 182 Uo. 358. 183 Uo. 359., illetve a Garatban a „lidérczfény”. Uo. 51. 184 Uo. 360. 186 Uo. 355., 367. 186 Uo. 400-401. 187 Uő: Napló i. m. 1032.