Századok – 2016
2016 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Veliky János: Pozíciókijelölő politikai-ideológiai szempontok a Széchenyi-Kossuth-vita második szakaszában
A SZÉCHENYI-KOSSUTH-VITA MÁSODIK SZAKASZA 613 szüksége nincs? vagy ellenben, olly elvakult democrata, ki azt bátorkodnék fentartani: hogy a nemzet csalhatatlan”.150 Mindennek összerendezett leírását fogalmazta meg a Világ említett, Vallomások című fejezetében,151 ezért is irányítja 1843-ban ide olvasóinak figyelmét, ahol azonban valójában csak két politikai „character” tűnik fel. Az ideális, akinek reformlogikája abból indul ki — s ez aztán Széchenyinél mindvégig logikai előfeltételként működik —, hogy a kormány támogatja a haladást, így ő minden további politikai ítélet helyességét annak felismeréséből és elismeréséből vezeti le, hogy a birodalmi kormány Magyarországot illetően alkotmányos útra tért. Mint írja, „azon idők közt mellyek az 1825-iki országgyűlés előtt folytak [...], s mellyekbül megint az 1830-ki folyt- saját Ítéletem szerint olly nagy különbség van, mint az éj s reggel, vagy tél és tavasz közt”. Eltelt „néhány év, s a bátor, és igazszólók nagy része királyi hatalomban van [...] a törvénytelen utbul lassanként szinte minden a honi törvény nyomaiba helyeztetett vissza”.152 Majd az előbbi helyzetelemzésből kialakul a reformálás művészetének ama logikai rendje (a fejedelmi hatalom és a képviselet elvének kombinációja), amelyet ismét csak a Világban a következőképpen foglal össze: „vallomásomat e részben egyenesen kimondván egyetlen egy organica törvényünket sem tartom olly nagy fontosságúnak, mint azt, hogy a Fejedelem s Nemzet közt forgó legkisebb kérdés se határoztathassék el, a nélkül, hogy mind a két rész, szabadon, elfogultlan s a tárgy tökéletes ismeretében nejárulhasson hozzá”.153 (Kiemelés- V J.) Ugyanis ellenkező esetben: „ha van átok, mellyel a Romisten vaskeze nyomja az emberi nemet, ama szerencsétlen csalatkozásnál valóban nem lehet nagyobb, mellynél fogva olly számtalanszor éppen azok nyerik a Kormány vagy Nemzet bizodalmát meg, kikben legkisebb vezető, alkotó vagy rendező tulajdon nincs, hanem annál nagyobb az elakasztási maszlag, vagy rontási hév; s igy sokszor az országos erőmű, a helyett hogy azon két rugó - a kormány t.i. s a képviselők, gyengéd nyomási közt valódi egyensúlyban forogna, veszéllyel fenyegetve ingadoz, s egészséges s compact mozgás helyett, alig mozdul, és sokszor csak azon nagy recsegés s lárma által, mellyel mozog, bizonyítja bé, hogy még nem állott meg. - S nyissuk fel évrajzainkat, tekintsük udvari, s népbálványinkat —- számos országgyűléseinket - előttünk leend, a most ábrázolt erőmű!”154 (Kiemelés -VJ.) Széchenyi előbbi, az ideális államhatalomról szóló fejtegetéseiben feltűnik Kant uralmi formákról alkotott tipológiájának egyik-másik eleme, illetve azok sajátos kombinációja, mely szerint a képviseleti rendszer leginkább a fejedelmi hatalommal, legkevésbé a népuralommal egyeztethető össze.155 Ezek Széchenyi rendszerének is sarkpontjait képezik, s gyakran hasonló, ha nem is mindenben azonos kifejtés olvasható nála is. Széchenyi ilyen zárt érvelési rendszerben a 150 Széchenyi István: Világ. Pest 1831. 261. 151 Utal rá Széchenyi István írói és hírlapi vitája. I. i. m. 293. 152 Széchenyi /.: Világ i. m. 273-279. 153 Uo. 276. 154 Uo. 271. 155 Kant, I.: Az örök béke i. m. 22-23.
