Századok – 2016
2016 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Pásztory Levente: A "Kreuger Birodalom” Magyarországon. A magyarországi svéd gyufamonopólium
A MAGYARORSZÁGI SVÉD GYUFAMONOPÓLIUM 61 összeg, habár ez azt is jelentette, hogy 92%-os árfolyamon számolva 33,12 helyett csak 31,78 millió dollárhoz jutott Magyarország.105 A kölcsönt a kárt szenvedett földbirtokosok között úgy osztották el, hogy a kisajátított területek értékének kétharmadát pénzben, a maradék részét pedig 4%-os kamatozású államkötvény formájában fizették ki.106 A kölcsönből így fennmaradó, ténylegesen alig több mint 11 millió dollárt pedig az Országos Központi Hitelszövetkezetnél, a Kisbirtokosok Országos Földhitelintézeténél, a Magyar Földhitelintézetek Országos Szövetségénél, valamint a Magyar Földhitelintézetnél helyezték el letétben.107 A MAGIRT és a magyar gyufagyárak A szerződés értelmében a STAB-nak meg kellett szereznie a magyar gyufagyárak felett az irányítást. Ehhez a magyar kormány részéről — Búd János már a tárgyalások során is szóbeli ígéretet tett arra nézve, hogy megpróbálja a lehetséges legnagyobb mértékben érvényesíteni befolyását, hogy a gyárak ne szabjanak meg túl magas árat — komoly támogatást kapott Walter Ahlström,108 aki a svéd vállalat teljhatalmú megbízottjaként Magyarországon maradt,109 hogy megvalósítsa a szerződés révén megszerzett gyufamonopóliumot. Ennek egyik legfontosabb mozzanata a Magyar Általános Gyufaipari Részvénytársaság110 megalapítása volt, ugyanis ez a vállalat lett felruházva Magyarországon a gyufagyártásra és eladásra vonatkozó jogokkal. Az alapító közgyűlést 1928. december 12-én tartották. Az 1 millió pengős alaptőkével bejegyzett társaság részvényeinek 99,9%-át a STAB, a maradék 0,1%-át a vezetőség tagjai — többek között Walter Ahlström, Axel Brandin, Fritz Ljungberg, Lakner Ödön — birtokolták.111 Ezekkel az eseményekkel párhuzamosan folytak a tárgyalások a magyarországi gyufagyárak megszerzéséről. A gyufagyártás központosítása már a szerződés megkötése előtt megkezdődött, ugyanis a „Szikra” Magyar Gyújtógyárak Részvénytársaság a már meglévő gyárai mellé — Budafok és Szeged — 1927. június 1-jén Reisner Emmánueltől a gyulai,112 1928. január 10-én pedig Ernst Fürth segítségével a pesterzsébeti gyufagyárat is megszerezte.113 A Szik105 Magyar Nemzeti Levéltár (a továbbiakban: MNL) A Magyar Nemzeti Bank és jogelődjei, Közgazdasági, statisztikai és tanulmányi osztály, Gazdaságpolitikai intézkedések, 144. csomó 1930. 875. tétel Jelentés a svéd gyufakölcsön leszámítolásáról, Svéd gyufakölcsön, d.n. 1-3. 106 Wikander, U: Kreuger’s match monopolies i. m. 242. 107 MNL Pénzügyminisztérium, általános politikai iratok (a továbbiakban: K269) 346. csomó d.n., Svéd gyufakölcsön (a továbbiakban: 346.) Svéd gyufakölcsön, 1935. 02. 01. 7-9. 108 SE/VALA/02854/E XXV ta/11/1928-1942. Búd für Ahlström, 1928. 05. 16. 109 SE/VALA/02854/E XXV n/4/1928-1929. Általános meghatalmazás, 1928. 07. 27. 110 A továbbiakban MAGIRT. 111 SE/VALA/02854/E XXV n/4/1928-1929. Konstituirende Generalversammlung der Magyar Általános Gyufaipari Részvénytársaság, 1928. 12. 12. 112 SE/VALA/02854 Ársbokslut med bilagor (Ungem, Uruguay) (a továbbiakban: G I cr) 3. Ungem 1934-1941 (a továbbiakban: 3/1934-1941.). „Szikra” Magyar Gyújtógyárak Részvénytársaság. Évi jelentés és számadás az 1927. üzleti évről, 1928. 06. 31. 113 SE/VALA/02854/G I cr/3/1934-1941. Price, Waterhouse & Co. Reports & Accounts. „Szikra” Ungarischen Zündholzfabriken A.G., 1933. 12. 31. 1-17. 10.
