Századok – 2016

2016 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Veliky János: Pozíciókijelölő politikai-ideológiai szempontok a Széchenyi-Kossuth-vita második szakaszában

598 VELIKY JANOS Az éles bírálat több oldalról is sértődött elutasítást váltott ki, mely bizo­nyos értelemben alappal bírt, hiszen az Ausztria irányából érkező asszimilációs törekvések először épp a magyarok ellen irányultak, amit a vármegyék segítsé­gével sikerült elhárítani. Ezzel tisztában van Széchenyi is, utal is rá: nem lehet a múltat a jelennel összekeverni, és téved az, aki úgy viselkedik, „mintha jelen­leg is törökkel vagy francziával kellene vívnia, észre sem vévén, hogy az nem kontyos, se nem veres sipkás, kivel dolga van, de egyenesen a civilisatio”.73 Az asszimilációt nem utasítja el, csupán annak erőszakos formáját helyteleníti, mert „az enthusiasmus ritkán használ, a hóbort pedig mindig árt, de egyedül a józan, a kiábrándult felfogás, és kirekesztőleg csak az összevető s kiszámító fel­­sőbbség győz”, vagyis a civilizáció eszközeivel élő kulturális beolvasztást, me­lyet „olvasztói felsőbbségnek” nevez, nem utasítja el.74 * (Kiemelés - V J.) Az erőszakosan „olvasztókat” elsősorban az „oppositio” soraiban véli fel­fedezni. Széchenyi erre utal, amikor mindkét csoport jellemzésére hasonló kife­jezéseket alkalmaz, és azokat közvetlenül összekapcsolja: „nemcsak mulasztás, de tulhév által is lehet olvasztgatni a hazán, vagy más szavakkal: hogy nemcsak a »semmit nem tevők, álgyönyörök közt élő, a haza zsírját ingyen szívók« hosszú serege járul köz anyánk gyengítéséhez és végképi meggyilkolásához, de hason­­lólag a magas paripán ülők azon parancsoló osztálya is ront a hazán, melly indiscret negédtől hajtva, elég előkészület nélkül, minden erőkkel szembeszáll­ni buzog”.76 (Kiemelés - VJ.) Ilyen formában is igyekszik az ellenzék egyik poli­tikai hibáját, a mérséklet hiányát bizonyítani: „hol a mértéken túli erőltetés és zaklatás makacs ellenszegülést szül, ott a visszatorlások elmulhatlanul mindig bekövetkező hada közt annyira felhevül, s olly vak s makacs szenvedélyességre fajul a nagy közönség, mikép bármilly óvakodást gyanúsítva, bármilly okot fél­relökve, felbőszült, fékeibül kibontakozott árként mindent magával sodor a megtámadási párt”.76 (Kiemelés -VJ.) A Garathoz hasonlóan az Akadémiai beszédet is a Klugheit értelmezésé­hez vezeti el. Azt javasolja az Akadémiának, hogy alkossa meg e görög-római tradíciót és korszerű polgári erényt egyaránt hordozó fogalom magyar megfele­lőjét, mely aztán kerüljön be a magyar politikai gondolkodás szótárába, mivel az „minden erények közt legtovább vezet”.77 Pozíciókijelölő politikai viták A „Pesti Hírlap-kör” és Széchenyi vitái A magyar politikai gondolkodás ideológiai kategóriái korszerű értelmezés­ben a 18-19. század fordulóján jelennek meg. Az értelmezésben külföldről, pél­dául Göttingából (ahol Schlözert hallgathatták) a felvilágosodás és a racionaliz-73 Széchenyi István írói és hírlapi vitája. I. i. m. 174. 74 Uo. 174-175., 184. 76 Uo. 186. 76 Uo. 191. 77 Uo. 194-196.

Next

/
Oldalképek
Tartalom