Századok – 2016
2016 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Kurucz György: Adminisztráció, gazdálkodás, adósságkezelés. Gróf Festetics László pénzügyi helyzete az apai örökség átvételétől a zárgondnokság időszakáig (1820-1830)
GRÓF FESTETICS LÁSZLÓ (1785-1846) GAZDÁLKODÁSA 555 egyértelművé tette, miszerint racionalizálási törekvései a Festetics György által alapított tanintézet létét semmiképpen nem fogják érinteni, mivel „minden szükséges megkéméléseket mind a megmaradandó Georgiconi intézetnél, mind a Gazdaságnál, s egyébb Intézeteknél meg teszem”. Mi több, közvetett módon a további fejlesztésekre is ígéretet tett, mondván, hogy „különös figyelemmel leszek, minden némű marhák nemesítésére is, úgy az Fundus Instructusnak a mennyire lehet legjobb karban való létele eránt”.70 Természetesen nem mellékes az sem, hogy Festetics László az előbbiekben fenntartotta magának a jogot, miszerint „Gazdaságomnak és Jószágimnak, tetzésem szerént való megtekintését, egyszersmind azok állapotjárói való tudósításoknak s megvilágosításoknak a Directiom által való előterjesztését, úgy minő előmenetellel megy az adósságom kifizetése időrül időre meg visgalni fogom”. Ugyanakkor Festetics kötelezettséget vállalt arra nézve, hogy „mind ezek tsak minden be avatás [beavatkozás] nélkül az Administratio rendeléseiben történhetnek meg”.71 Nem mellékes, hogy az adminisztrációt illetően döntő jelentőségű jogosítványokkal ruházta fel a szerződés Szegedyt, hiszen „ezután mind a Jószágim Directio tagjai, mind egyébb törvényes és gazdaságbéli Tisztek, Földmérők, és Vadászok, Exactor ok, és Professorok, valamint minden Arendátorok, Cselédek, Contractualisták, és Jobbágyok, egészen az ő parantsolatitúl és rendeléseitül fognak fügni [sic]”.72 Festetics László csupán a személyes szolgálatát ellátók, továbbá patrónusi jogánál fogva a papi kinevezések, a „katonai institutummal” kapcsolatos alapítványi helyek, a georgikoni professzorok, valamint az absentium ablegatus kinevezése felett rendelkezett. A zárgondnoksági szerződés negyedik pontja szerint „Szabadságában áll a Sequester Úrnak az is, hogy Jószágaim Directiojával előre értekezvén, mind azon hasznos megkémélléseket meg tehesse, mellyeket be látása szerént jóknak fog találni”.73 A zárgondnok a hivatkozott negyedik pont alapján azonnal megtette az általa szükségesnek tartott lépéseket, s a korábbi egységes adminisztrációs gyakorlatot kihasználva 1828. április 23-án körlevelet küldetett ki a Directióval, melynek értelmében az egyes uradalmak tisztjeitől javaslatokat kértek a termelés és a bevételek növelése, illetve a költségek csökkentése érdekében. Nem lehet most feladatunk valamennyi uradalom tiszti javaslatának részletes ismertetése, de igen tanulságos a sági uradalom tisztjeinek elaborátuma, melyet Szilágyi István (?-?) számtartó és Sréter Antal (?-?) kasznár jegy70 Uo. föl. 19v. A szerződés 5. pontja ennek megfelelően a sequestrum időtartamát a gazdálkodás eredményességétől tette függővé, vagyis Festetics László mindaddig nem kérhette felbontását, míg „az adósságok azon summára le nem szállanak, melly megegyez az atyám által reám háramlóit adósságok summájával és általam fizetett hasznos jószágok belső értékével”. Jegyezzük meg ugyanakkor, hogy a szerződés feltűnő módon nem tartalmaz utalást Szegedy zárgondnoki tevékenységének bármilyen jellegű honorálását illetően, viszont fenntartja magának a jogot, hogy bár minden assignatióért jót áll”, magát semmi számadás alá nem veti, s gyakorlatilag a Kancellária és Festetics László időben történő tájékoztatása mellett csakis ő szüntetheti meg a zárgondnoki tevékenység további folytatását! Uo. föl. 10. 71 Uo. föl. 18. 72 Uo. Érdemes megjegyezni, hogy a hivatkozott 7. pont szerint saját használatra 24 lovat választhat, illetve fenntarthatja a „vadászatnak és hajókázásnak gyakorlatát”. 73 Uo. föl. 17v.
