Századok – 2016
2016 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Kurucz György: Adminisztráció, gazdálkodás, adósságkezelés. Gróf Festetics László pénzügyi helyzete az apai örökség átvételétől a zárgondnokság időszakáig (1820-1830)
556 KURUCZ GYÖRGY zett 1828. május 1-jén.74 Kiindulási alapjuk szerint az uradalom kiadásai eleve csökkenni fognak, mivel a kastély átalakítása befejeződött, viszont a bevételek ezzel összefüggésben fokozhatok, minthogy a téglaégető rendelkezésre álló kapacitása folyamatos bevételt biztosít. Az uradalom állattenyésztésében viszont döntő szerepet szánnának a hízómarhák nevelésének, ehhez azonban szükséges lenne a rétek jó karba hozása, a csatornák rendbetétele, a takarmánytermesztés bővítése. Javasolják továbbá a zabosbükköny vetésterületének növelését, illetve az előbbi célnak megfelelően a nagy „fás kertben lévő szakaszokat, melyekben kender, len, mák, bab, tök volt vetve, szintén takarmánynövény, lucerna, lóhere termesztésre fordítható”. Az egyéb kiadások csökkentése érdekében jellemző módon a hierarchia alsóbb szintjein elhelyezkedő személyek, azaz számos szolgálattevő elbocsátását vetik fel, így például az ordinánc hajdút, a méhészt és erdőpásztort, az öregbérest, vagy éppen a kertészlegényt vélik nélkülözhetnek. Végezetül természetesen nem a saját, hanem szintén a szolgálattevők szintjén elhelyezkedő alkalmazottak fizetésének csökkentését javasolják, így például a csatlósét, mondván, hogy alig van dolga a rabokkal, vagy azzal az indokkal, hogy a berekaljai gazda teendői csekélyek, vagy a kovácsnak úgyis kevesebb lesz a dolga, ráadásul az uraság szenéből másoknak is (!) dolgozik.75 A zárgondnokság racionalizálási célkitűzéseinek megfelelően a Festetics-uradalmak gazdálkodásának egészét, így az értékesítést, illetve a korábbi fejlesztéseket is revízió alá vette Szegedy Ferenc. Ennek egyik alapvető indoka lehetett a „Lackenbacher & Compagnie Großhändler in Wien” és Festetics László közt 1828. január 16-án 3000 pozsonyi mérő búza szállításáról kötött szerződés. A szerződés 4. pontja értelmében a meghatározott mennyiségű búzáért 4800 pft-ot fizettek, s ezt az összeget a nyugta szerint Festetics László még ugyanaznap felvette, vagyis pozsonyi mérőnként 1 ft 36 xr értékben. Ugyanakkor a Péterfy Mihály (?-?) kanizsai városi jegyző által hitelesített árlista szerint 1828. május 5-én Kanizsán a búza 4 ft-ot meghaladó áron kelt el, a rozs ára pozsonyi mérőnként 4 ft 30 xr, a kukoricáé 3 ft 45 xr, a zabé 2 ft 30 xr, a hajdináé pedig szintén 2 ft 30 xr volt, tehát Lackenbacherék eleve nyomott áron vásárolták volna fel Festetics László gabonáját.76 Nem mellékes azonban, hogy Festetics László Sopronban kelt, 1828. március 15-én Lackenbacherékhez intézett levelében jelzi, hogy a Csáktornyái és csurgói prefektusok mindössze 1500 mérő búzát tudnak szállítani, ezért elsőrendű rozs és kukorica szállításával kívánja 74 MNL OL Festetics Lt Directorátusi Ügyiratok 1828 P 279 159. d. T. II. (nincs folio vagy numerus). 75 Uo. 76 MNL OL Festetics Lt Számadások 1826/1827 P 276 764. d. XII-9/b/24-No. 451. A gabona árának visszaesésére összehasonlításként említsük meg, hogy a század elején Asbóth János (1768-1823) georgikoni professzor jelentése szerint egy pozsonyi mérő búzát 6 ft-ért értékesítettek. MNL OL Festetics Lt Directorátusi Ügyiratok 1802 P 279 29. d. 1. föl. 851-852. Vö. Kaposi Z:. A tradicionalizmustól... i. m. 147-148. A Lackenbacher céghez további adalékokkal: Bernhard Wachstein-. Merkantilprotokolle. Der Anteil der Wiener Juden an Handel und Industrie. In: Quellen und Forschungen zur Geschichte der Juden in Österreich. IX. Bd., Nachträge zu den zehn bisher erschienen Bänden der Quellen und Forschungen zur Geschichte der Juden in Österreich. Wien 1936. 325-326. A 19. század első felének hazai gabonakereskedelméhez további adalékokkal: Glósz József : Gabonakereskedelem Magyarországon a 19. század első felében. Bp. 2014.
