Századok – 2016
2016 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Kurucz György: Adminisztráció, gazdálkodás, adósságkezelés. Gróf Festetics László pénzügyi helyzete az apai örökség átvételétől a zárgondnokság időszakáig (1820-1830)
542 KURUCZ GYÖRGY Az első két kérdésre adott válaszok magától értetődően az évszakhoz igazodó tevékenységekre utaltak, s ezek elvégzéséhez mindkét esetben egyaránt alkalmaztak robotos és „pénzes gyalog erőt”. Az utóbbi alkalmazását „hosszú fa vágására”, porció kötözésére vagy éppen a „kastél számára pedig jeget hord” megjelöléssel tüntették fel.22 A többi kérdésre adott válaszok alapján megtudhatjuk, hogy Vadnay Károly plenipotentiárius többször ellenőrizte a majorokat, „ott Tisztek és conventionatusok között semmi collusiot [konfliktust] vagy maleversatiot [visszaélést] nem tapasztalt”. A táblázatos kimutatások kapcsán pedig kiderült, hogy míg a borok „deductionális tabellája” elkészült, addig a terméstabellák még csak most „purizáltatnak”, vagyis letisztázásuk folyamatban van. Az utóbbi elmaradásának oka abban rejlett, hogy a keszthelyi tiszttartónak Csehországba kellett utaznia juhvásárlás céljából. Meg kell jegyeznünk, hogy a keszthelyi uradalommal kapcsolatos kérdőív, illetve a többi uradalom tisztjei által adott válaszok hangsúlyosan az allodiális, vagyis a magánkezelésben lévő területek gazdálkodását, továbbá az egyes termelési ágazatok önálló üzemi működési állapotát mutatták be. Ugyanígy feltűnő, hogy az úrbéres szolgáltatások számbavétele esetében a munkaerő-szükséglet tárgyalásakor a robotban elvégzett munkákhoz képest a „pénzes” bérmunkában teljesített feladatok külön hangsúlyt kaptak. Összességében tehát ez azt jelenti, hogy a fő hitelpénztárban regisztrált évi sok tízezer forintos befizetés a keszthelyi uradalom részéről egyáltalán nem az úrbéres területek népességének cenzus- vagy éppen robotmegváltásából, netán az úrbéres gazdaságok természetbeni kötelezettségeiből származtak, hanem pontosan az allodiális területeken folytatott termelési tevékenységnek, illetve a racionális gazdálkodási gyakorlatnak volt köszönhető.23 Apja birtokigazgatási és adminisztrációs rendszeréhez képest változást jelentett, hogy Festetics László időszakában egyes uradalmakat úgynevezett prefektúrák szerint, vagyis regionális igazgatási rendszerbe osztottak be, s a táblá22 Uo. A hatályos jogrendszer szerint a földesúri tulajdont képező területeken élő és gazdálkodó úrbéres népesség földesurával szembeni kötelezettségeinek és jogainak egységes szabályozását illető részletekhez lásd Szabó Dezső: A magyarországi úrbérrendezés története Mária Terézia korában. Bp. 1933. 23 Önmagáért beszél az a tény, hogy a keszthelyi uradalom 1801. évi „urbáriális tabellái” alapján — Jankó Mihály (?-?) tiszttartó 1801. február 15-én kelt jegyzése szerint — az egész és töredéktelkekkel együtt összesen 163 telekkel lehetett számolni. Az uradalom legjelentősebb települése, vagyis Keszthely esetében 5660 robotnappal kalkuláltak, továbbá 363 pft összegű cenzussal, de a Mária Terézia-féle úrbéri rendeletben előírtakhoz képest az úrbéres státuszú családfők semmi egyéb szolgáltatással (kilenced, boíjúpénz, vaj, kappan, fonás stb.) nem tartoztak. A robotváltság összege az egész keszthelyi uradalomban ekkor 815 pft 2 xr, melynek 4 pft 22 xr-os átalányösszegét 6-7 pft-ra emelte 1811 után Festetics György. Az 1813/14. évi urbáriális tabellák szerint nőtt (!) a regisztrált telki állomány az uradalomban, vagyis ekkor már 173 3/8, míg a robotmegváltásból, cenzusból befolyó összeg 1221 pft 27 xr-t tett ki. Ezen összeg arányának érzékeltetéséhez vegyük figyelembe, hogy a keszthelyi „fő Crediti Cassa” a keszthelyi uradalmi pénztár részéről Jövedelemként” az 1820/21-es pénzügyi évben 28 300 vft 57 xr (1 váltó ft = 24 pengő xr) befizetést regisztrált. MNL OL Festetics Lt Directorátusi Ügyiratok 1801 P 279 24. d. (nincs folio vagy numerus); MNL OL Festetics Lt (Gersei Pethő) „Gazdaság Tüköré” P 235 147. d. (nincs folio vagy numerus); MNL OL Festetics Lt Számadások 1820/21 P 276 760. d. XII-9/b/20 No. 1. A korszak pénzügyi sajátosságainak további részleteihez lásd a 105-108. sz. jegyzetet.
