Századok – 2016
2016 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Kurucz György: Adminisztráció, gazdálkodás, adósságkezelés. Gróf Festetics László pénzügyi helyzete az apai örökség átvételétől a zárgondnokság időszakáig (1820-1830)
GRÓF FESTETICS LÁSZLÓ (1785-1846) GAZDÁLKODÁSA 543 zatos kimutatásokat is ennek megfelelően kellett benyújtani a Directio számára. A birtokigazgatás szervezeti hierarchiájának bővítését az indokolhatta, hogy Festetics László gróf az évtized elején további birtoktesteket, uradalmakat vásárolt. Ezek közül legjelentősebb volt a berzencei uradalom megszerzése gróf Niczky Jánostól (1776-1828) 1820-ban.24 A birtokállományról és a jövedelmekről készített 1821. évi német nyelvű összesítés világosan megkülönböztette a majorátus részét képező uradalmakat (Keszthely, Balatonszentgyörgy, Csurgó, Szentmiklós, Kemend, Vasvár, Ság, Sopron), az apai szerzeményt (Csáktornya, Turhiscse), az anyja révén reászállt (Szalkszentmárton), illetve az általa szerzett jószágokat.25 Az apja halálával reászállt birtokállomány allodiális és cenzuális földterületei együttesen 213 912 holdat (1 hold = 1 200 négyszögöl) tettek ki, melyhez még 118 289 holdnyi erdőterület is járult.26 Az 1820-as évek végén a Palleta György (?-?) inspektor által jegyzett 1828. évi átfogó összesítés szerint ekkor már négy (keszthelyi, Csáktornyái, csurgói, ollári) prefektúra alá tizenhárom uradalom tartozott.27 Fontos megjegyeznünk, hogy Palleta hivatkozott összegzése azért is figyelemre méltó, mert az uradalmak allodiális gazdaságaiban várható relatív hozamokról éppúgy adatokkal szolgált, mint az allodiális szőlők vagy az úrbéresek által beszolgáltatott bordézsma után kalkulálható bor mennyiségéről. A prefektúrák működésének pontos körülhatárolásával kapcsolatos rendelkezés egyébként a Directio 1823. május 28-án tartott ülésén született meg, s a harminc pontból álló szervezeti, működési szabályzatot, illetve korabeli elnevezéssel a „Praefecturális Instructio” szövegét Ujj Károly (?-?) directionális fogalmazó öntötte végső formába.28 Az első pont, miután a bevezetésben leszögezi, hogy a „Praefectus az egész praefectura kormányzója”, öt főbb elem alapján határozza meg teendőit. Az instrukció szerint kötelessége az irányítása alá eső egység termelésének elősegítése, továbbá minden ingó, ingatlan eszköz, állatállomány stb. haszonvételének biztosítása. Ez utóbbi, vagyis a lehetséges haszonvételek adott esetben ipari tevékenységgel történő gyarapításának példájaként említhetjük Haska Gábor (?-?) csurgói prefektus jelentését, aki az egyik Bat24 Lásd „A keszthelyi Fő Crediti Cassa pro 1820/21” vonatkozó tételeit: MNL OL Festetics Lt Számadások 1820/21 P 276 760. d. XII-9/b/20 No. 1. 25 A hivatkozott irat uradalmakra lebontva 63 pusztát, 91 majorságot, továbbá 21 mezővárosi rangú települést (a keszthelyi uradalomban Keszthely mellett [Zala] Szántó szerepel mezővárosként, Keszthely polgárváros viszont faluként van besorolva), továbbá 175 falut, 37 compossessoratust (pl. a keszthelyi uradalomban 8 db: Szentandrás, Karmacs, Sármellék, Vindornyalak, Vindomyafok, Nemesbük, Köveskút, Felsőkustány), valamint 103 db szőlőhegyet sorol fel. MNL OL Festetics Lt Központi Birtokigazgatás. Birtokgazdálkodás P 275 2. d. föl. 476-481. 26 Különféle Allodiális Birtokok Határonkénti Öszveírása”. Uo. föl. 189-192. Vö. Kállay /.: A magyarországi nagybirtok i. m. 18. Kállay István hivatkozott művében jóval kevesebbre, 111 176 holdra becsülte a cenzuális és allodiális területek együttes nagyságát, ami azzal magyarázható, hogy a Mária Terézia időszakához köthető úrbérrendezés számadataira, vagyis még Festetics Pál (1722- 1782), László gróf nagyapja életében felvett adatokra támaszkodott. Kállay forrása: Felhő Ibolya.'. Az úrbéres birtokviszonyok Magyarországon Mária Terézia korában. I. Dunántúl. Bp. 1970. 27 MNL OL Festetics Lt Directorátusi Ügyiratok 1828 P 279 159. d. T. II. (nincs folio vagy numerus). 28 MNL OL Festetics Lt Directorátusi Ügyiratok 1824 P 279 134. d. T. II. (nincs folio vagy numerus).
