Századok – 2016

2016 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Kurucz György: Adminisztráció, gazdálkodás, adósságkezelés. Gróf Festetics László pénzügyi helyzete az apai örökség átvételétől a zárgondnokság időszakáig (1820-1830)

GRÓF FESTETICS LÁSZLÓ (1785-1846) GAZDÁLKODÁSA

541

alapján rendelkezésre álló szakirodalom ezt kellő részletességgel feltárta és rekonstruálta.19 A fenti két példa azonban mindenképpen arra vall, hogy Festetics György elvárásainak megfelelően Nagyváthy egyrészt pontos és áttekinthető információs rendszer szerint kérte számon a gazdálkodással összefüggő adatokat, másrészt funkció és hierarchia szerint, azaz a megfelelő felhatalmazáshoz igazodó intézkedést követelt meg a tisztektől. Aligha járunk messze az igazságtól, ha feltételezzük, hogy a tisztikar gyakorlatát szabályozó, így a termelés, értékesítés, adminisztráció stb. egészét meghatározó s a Festetics-uradalmak tisztjei által utóbb általánosan alkalmazott „Közönséges Instructio” összeállításakor Nagyváthy pontosan az említett példákkal is szemléltetett hiányosságokra, tapasztalatokra épített.20

Miután apja halálát követően Festetics László az örökségét átvette, a korábbi gyakorlatnak megfelelően a tisztikar egységes minták és elvek szerinti beszámolási kötelezettségét erősítette meg, amit megfelelően példáz Zách Antal (?-?) prefektus és Erben János (?-?) számtartó 1820. január 30-án benyújtott jelentése a keszthelyi uradalomról.21 A tisztek az alábbi hat kérdés alapján számoltak be a munkálatokról:

„1. Micsoda gazdaságbeli munkát tétetett ezen hó napban? mit fog a következendőben dolgoztatni? etc.

2. Az erdőkre való vigyázás körül mi fordult elő? fa vagy egyébb erdei lopások és kártételek fel-fedeztettek-e?

3. A marhák minő karban vágynak?

4. A bé szerzett productumok miképp conserváltatnak?

5. Hányszor visitálta a Dirigens az Uradalmat ezen hónapban?

6. A közönséges Instrukció szerint micsoda Tabellák küldetnek be?”

szágkormányzói Rendeletek 1809-1827 P 274 25., 26. k. A korabeli európai adminisztrációs gyakorlat különböző aspektusaihoz: Peter Becker - William Clark'. Introduction. In: Little Tools of Knowledge. Historical Essays on Academic and Bureaucratic Practices. Eds. Peter Becker - William Clark. Ann Arbor - London 2001. 1-34.; Philipp von Hilgers - Sandrina Khaled: Formation in Zeilen und Spalten: Die Tabelle. In: Grenzfalle. Transformationen von Bild, Schrift und Zahl. Hrsg. Pablo Schneider - Moritz Wedell. Weimar 2004. 167-189.; Information in der Frühen Neuzeit. Status, Bestände, Strategien. Hrsg. Arndt Brendecke - Markus Friedrich - Susanne Friedrich. Berlin 2008.; Peter Becker-, Formulare als ’Fließband’ der Verwaltung? Zur Rationalisierung und Standardisierung von Kommunikationsbeziehungen. In: Eine intelligente Maschine? Handlungsorientierungen moderner Verwaltung (19./20. Jh.). Hrsg. Peter Collin - Klaus-Gert Lutterbeck. Baden-Baden 2009. 281-298.

19 Lásd Kállay István: A magyarországi nagybirtok kormányzata 1711-1848. Bp. 1980. vonatkozó fejezeteit. További adalékokkal: Fülöp Éva Mária: A tata-gesztesi Eszterházy-uradalom gazdasági szabályozása a XVIII. század első felében. In: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1981-1983. Szerk. Für Lajos. Bp. 1983. 309-325.; Vori András: A nagybirtok birtokigazgatási rendszerének bürokratizálódása a 17-19. században. Történelmi Szemle 32. (1990: 1. sz.) 1-28.

20 Lukács G.: Nagyváthy János keszthelyi munkássága i. m. 55-70.

21 MNL OL Festetics Lt Directorátusi Ügyiratok 1820 P 279 118. d. T. II. föl. 24-25. Az uradalmak gazdálkodásával kapcsolatos mennyiségi mutatókat lásd a tanulmány végéhez csatolt mellékletben.