Századok – 2016
2016 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Kurucz György: Adminisztráció, gazdálkodás, adósságkezelés. Gróf Festetics László pénzügyi helyzete az apai örökség átvételétől a zárgondnokság időszakáig (1820-1830)
538 KURUCZ GYÖRGY kívánó fiatalemberek tanulmányaihoz rendszeres anyagi támogatást nyújtott,9 s római katolikus vallású főrend létére az apja által alapított csurgói református gimnázium működéséhez szükséges tőkealapot továbbra is biztosította, valamint apja gyakorlatához híven az örökség átvételét követően az uradalmaiban élő minden protestáns lelkész számára évi készpénztámogatás fizetéséről rendelkezett.10 Az apa, vagyis a magyar művelődéstörténetben kiemelkedő szerepet játszó Festetics György életművével, az iskolaalapításait és mecénási tevékenységét lehetővé tevő birtokgazdálkodásával, annak különböző elemeivel több feldolgozás is foglalkozott.11 Fia, László gróf hitel- és pénzügyeinek vizsgálata, s ennek megfelelően a család presztízsét biztosító uradalmak, ezen belül a magánkezelésében lévő területeken folytatott gazdálkodási gyakorlata, s nem utolsósorban személyes befolyása az adminisztráció döntéseire jóval kevesebb figyelmet kapott a hazai kutatók részéről, jóllehet az apai örökség átvételét követő évtized végén Festetics László birtokait 1828-tól zárgondnokság alá helyezték.12 A választott sequestri curatorred, vagyis Mezőszegedi Szegedy Ferenc (1786-1848) cs. k. kamarással, Szabolcs vármegye főispáni adminisztrátorával 1828. április 12-én kötött, tizenkét pontból álló egyezség figyelemre méltó sajátossága, hogy nemcsak a jogosultságokat, továbbá a jövedelmek felhasználására, a tőke- és kamattörlesztésekre vonatkozó feltételeket szabja meg keretszerződés formájában, hanem elviekben kitér a gazdálkodásra és az adminisztrációra is.13 Mindezek alapján indokoltnak tűnik, hogy az apai örökség átvételét követő, mintegy tízéves időszak adminisztratív, gazdálkodási, illetve hitel- és pénzforgalmi 9 Asbóth Lajos (1802-1882) későbbi honvédtábornok félévente 500 vft stipendiumot kapott bécsi tanulmányai idején, míg további négy fiatalember 200-400 vft közötti juttatásban részesült. MNL OL Festetics Lt Számadások 1820/21 P 276 760. d. XII-9/b/20-No. 1. 10 Ez egyénenként 50-100 vft közötti összeget jelentett, miközben pl. a Csáktornyái uradalom plébánosai 20-20 vft-nyi éves patrónusi támogatásban részesültek. MNL OL Festetics Lt Számadások 1819/20 P 276 759. d. XII-9/b/19 No. 289., 379., 382. Az adott pénzügyi év összegzése szerint a lelkészi „legátumok” teljes összege 3200 ft-ot tett ki „bankó czédulában”. Uo. No. 408. 11 Az újabban megjelent munkák közül lásd Lukács Gábor-. Nagyváthy János keszthelyi munkássága: a „Közönséges Instructio” és annak hatásai. In: Nagyváthy János 260. Tanulmányok Nagyváthy János „Közönséges Instructio” című könyvéről. Szerk. Lukács Gábor - Tóth Éva. Keszthely 2015. 55-70.; Csorna Zsigmondi: A „Közönséges Instructio...” szerepe Nagyváthy János életművében. In: Nagyváthy János 260 i. m. 34-48. A keszthelyi uradalom Festetics György időszakához kapcsolódó történetéhez, illetve a háborús konjunktúra időszakához: Csite András: Egy presztízsorientált nagybirtoküzem a 18-19. század fordulóján. A keszthelyi Festetics uradalom. In: Zalai Gyűjtemény 34. Szerk. Kapiller Imre. Zalaegerszeg 1993. 77-114. További részletes bibliográfiával lásd Kurucz Gy.: Keszthely grófja i. m. 12 Részben a jelzett korszakhoz köthetően a birtokgazdálkodás, illetve az úrbéres szolgálatokra kötelezett parasztság viszonyait tekintve osztályszempontú, de alapvető munka: Szántó Imre-. A parasztság kisajátítása és mozgalmai a gróf Festeticsek keszthelyi ágának birtokain, 1711-1850. Bp. 1954. A Festetics család keszthelyi uradalmának a korszakhoz kapcsolódó történetét tárgyalja US: Keszthely úrbéri viszonyai a Festeticsek földesurasága idején, 1739-1848. Szeged 1984. 13 MNL OL Festetics Lt Festetics László iratai. Zárgondnoksággal kapcsolatos iratok 1806- 1847 P 248 5. d. föl. 7-10v. Az 1828. április 12-én Bécsben kelt szerződést tanúként gróf Nádasdy Mihály (1775-1854) titkos tanácsos, későbbi államminiszter, valamint gróf Reviczky Adám (1786-1862), ekkor még magyar alkancellár jegyezte. A zárgondnokságot illetően beterjesztett kérelemhez lásd MNL OL Festetics Lt A család egyetemét illető iratok P 236 93. d. föl. 25. A zárgondnokság törvényi szabályozásához lásd az 1723. évi 47. törvénycikket.
