Századok – 2016
2016 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Kurucz György: Adminisztráció, gazdálkodás, adósságkezelés. Gróf Festetics László pénzügyi helyzete az apai örökség átvételétől a zárgondnokság időszakáig (1820-1830)
GRÓF FESTETICS LÁSZLÓ (1785-1846) GAZDÁLKODÁSA 537 A fentiek figyelembevétele mellett hangsúlyozni szeretnénk azonban, hogy túlzott leegyszerűsítés volna Festetics Lászlót pusztán pazarló mágnásként láttatni,6 hiszen a fennmaradt ügyiratok, illetve az általa jegyzett utasítások alapján igen komoly természettudományos felkészültségű főnemest ismerhetünk meg személyében, aki ráadásul az apja által alapított mezőgazdasági tanintézet, a Georgikon további fejlesztésére, így például különleges tenyészállatok, vetőmagvak beszerzésére egyáltalán nem sajnálta a kiadásokat. A magyar művelődés- és tudománytörténet szempontjából pedig mindenképpen elismerést érdemel, hogy több tanár hosszú évekig tartó nyugat-európai tanulmányújának költségeit is fedezte, s ily módon a hazai szakképzés, illetve a tudásáramlás institucionális és személyi feltételrendszerét meghatározó módon biztosította.7 De ugyanígy említhetjük azt is, hogy komoly erőfeszítéseket tett egy magyarországi közkönyvtári hálózat kialakításáért, s a magyar tisztképzés érdekében még apja által tett 40 000 pft-os alapítvány összegét a devalvációk ellensúlyozásaképpen kiegészítette, illetve jelentős összegekkel támogatta unokatestvére, Széchenyi István valamennyi korszakos jelentőségű kezdeményezését.8 A georgikoni ösztöndíjak mellett más tudományterületeken érvényesülni 6 Ezt a kortársi vélekedést erősíti Kazinczy Ferenc megjegyzése Cserey Miklóshoz (1770?- 1844) intézett, 1824. december 11-én kelt levelében, melyben eredetileg arról számol be, hogy a László gróf által megbízott festő a szigetvári hős helyett a költő és hadvezér Zrínyi Miklós portréját másoltatta le, „[...] mert F. maga az effélékkel nem gondol; az ő gondja a ragyogás Bécsben”. Kazinczy Ferencz levelezése i. m. XIX. 1909. 245. Ugyanígy aggodalmát fejezte ki Kazinczy amiatt, hogy az apa halálát követően az örökös nem tartotta meg a májusi Helikon-ünnepséget, s mivel „[...] az atyja nem teve fundátiót a Georgiámra s a Heliconra, úgy hiszi minden, hogy ezek Györggyel együtt holtak ki”. Uo. 402. 7 Kurucz György. Tanulmányúton Nyugat-Európában: Gerics Pál georgikoni tanár angliai levelei gróf Festetics Lászlóhoz. Agrártörténeti Szemle 39. (1997: 3-4. sz.) 655-724.; Uő: Válogatás Gerics Pál georgikoni tanár nyugat-európai jelentéseiből és leveleiből. Fons 13. (2006: 2. sz.) 245- 296. Az európai tudásáramlás mintázataihoz, a probléma elméleti aspektusaihoz a korszak vonatkozásában: Mitchell G. Ash'. Räume des Wissens - was und wo sind sie? Einleitung in das Thema. Berichte zur Wissenschaftsgeschichte 23. (2000: 3. sz.) 235-242.; Uö: Wissens- und Wissenschaftstransfer - einführende Bemerkungen. Berichte zur Wissenschaftsgeschichte 29. (2006: 3. sz.) 181- 189.; Wissenskulturen. Beiträge zu einem forschungsstrategischen Konzept. Hrsg. Johannes Fried - Thomas Kailer. Berlin 2003; Lilla Krász: The Circulation of Medical Knowledge in Eighteenth Century Hungary. East Central Europe 40. (2013: 3. sz.) 268-295. A korabeli tanulmányutak tudománytörténeti és szociokulturális jelentőségéhez: Justin Stagl: Eine Geschichte der Neugier. Die Kunst des Reisens 1550-1800. Wien-Köln-Weimar 2002; Hans Erich Bödeker: Sehen, hören, sammeln und schreiben: Gelehrte Reisen im Kommunikationssystem der Gelehrtenrepublik. Pedagogica Historica 38. (2002: 2-3. sz.) 505-532.; Hans Erich Bödeker - Arnd Bauerkämper - Bernhard Struck: Einleitung: Reisen als kulturelle Praxis. In: Die Welt Erfahren. Reisen als kulturelle Begegnung von 1780 bis heute. Hrsg. Arnd Bauerkämper - Hans Erich Bödeker - Bernd Struck. Frankfurt am Main - New York 2004. 9-30.; Staffan Müller-Wille: Ein Anfang ohne Ende. Das Archiv der Naturgeschichte und die Geburt der Biologie. In: Macht des Wissens. Die Entstehung der modernen Wissensgesellschaft. Hrsg. Richard van Dülmen - Sina Rauschenbach. Köln-Weimar-Wien 2004. 587-605.; Marc Schalenberg - Rüdiger vom Bruch: London, Paris, Berlin. Drei wissenschaftliche Zentren des frühen 19. Jahrhunderts im Vergleich. In: Macht des Wissens i. m. 681-699.; Scholars in Action: the Practice of Knowledge and the Figure of the Savant in the 18^ Century. Eds. André Holenstein - Huber Steinke - Martin Stuber. Leiden 2013. 8 Kostyál István: Festetics László kísérletei közkönyvtárak alapítására. Az Országos Széchényi Könyvtár Évkönyve 1961-1962. Bp. 1963. 280-290. A Ludoviceum és a Magyar Tudományos Akadémia javára tett felajánlásainak 1827. évi törvényi becikkelyezése: Corpus Juris Hungarici - Magyar Törvénytár. 1740-1835. évi törvényczikkek. Ford. Csiky Kálmán. Bp. 1901. 456-457.
