Századok – 2016
2016 / 2. szám - MŰHELY - Kertész Balázs: A 14. századi magyarországi krónika-szerkesztmények utóélete a késő középkorban
A 14. SZÁZADI MAGYARORSZÁGI KRÓNIKASZERKESZTMÉNYEK UTÓÉLETE . . . 497 sége, Gertrúd meggyilkolásának elbeszélésénél merített a magyar krónikából, az Admonti Évkönyvből vett adatokkal egészítve ki annak híradását.156 A közelmúltban a kutatás arra is felhívta a figyelmet, hogy az osztrák történetíró munkái további vizsgálatokra érdemesek, ugyanis felmerült, hogy Ebendorfer egy, a Budai Krónika családjába tartozó variánst is forgatott.157 A 15. században „Magyarország iránt a környező országokban komoly érdeklődés mutatkozott jórészt a perszonálunióknak, a magyar-Habsburg, valamint a magyar-török viszony fordulatainak, a magyar királyok török, morva, lengyel és osztrák területek ellen indított hadjáratainak köszönhetően.”158 Ezzel kapcsolatban utalok Enea Silvio Piccolomini — a későbbi II. Pius pápa (1458-1464) — 1453-ban kelt, Barius Miklósnak, a magyar titkos kancellária alkancellárjának címzett levelére. Ebben említést tesz arról, hogy írt egy levelet Vitéz Jánosnak, amelyben egy magyar történeti művet kért: „petebam commodari mihi historiam Hungaricam”.159 Piccolomini tehát attól a Vitéz Jánostól kért egy magyar történeti munkát, aki az első magyarországi nyomda megalapításának és a Budai Krónika kinyomtatásának a hátterében állt, és aki 1453- ban, az idézett levél keltének időpontjában váradi püspökként (1445-1465) a titkos kancelláriát vezette.160 A Képes Krónika családjába tartozó Teleki-kódexre is érdemes visszautalni, amelynek krónikaszövegét — az utána olvasható másolói bejegyzés szerint — 1462-ben egy olyan kéziratról másolták, amelyet a francia király adományozott a szerb despotának. Ezek szerint a francia királyok birtokában is volt egy olyan kódex, amely a Képes Krónika családjába tartozó krónikaváltozatot tartalmazott.161 Joggal fogalmazta meg a kutatás azt a feltevést, amely szerint a magyarok krónikájának számos kézirata elkerülhetett külföldre, például királyi ajándékként.162 Hangsúlyozandó, hogy az I. Károly-kori krónikaszerkesztmény szövege 1473-ban megjelent nyomtatásban. Ahogy említettem, a fennmaradt példányok 156 Ebendorfer-. Chronica i. m. 109.; Körmendi Tamás-. A Gertrúd királyné elleni merénylet a külhoni elbeszélő forrásokban. Történelmi Szemle 51. (2009) 184-185. Vö. Uő: A Gertrúd királyné elleni merénylet a magyar gestaszerkesztményben. In: Auxilium historiae. Tanulmányok a hetvenesztendős Bertényi Iván tiszteletére. Szerk. Körmendi Tamás - Thoroczkay Gábor. Bp. 2009. 195- 205. 157 Veszprémy L.\ A Képes Krónika és Anonymus i. m. 594-595. 158 Veszprémy L.: Egy késő középkori világkrónika i. m. 467. 159 Nicolaus Barius - Georgius Polycarpus de Kostolan - Simon Hungarus - Georgius Augustinus Zagabriensis: Reliquiae. Ed. Ladislaus Juhász. (Bibliotheca scriptorum medii recentisque aevorum, Saeculum XV) Lipsiae 1932. 5. Barius Miklóshoz 1. Véber János-. Barius Miklós, egy humanista műveltségű főpap a 15. század közepén. In: „Causa unionis, causa fidei, causa reformationis in capite et membris”. Tanulmányok a konstanzi zsinat 600. évfordulója alkalmából. Szerk. Bárány Attila - Pósán László. Debrecen 2014. 414—421. Piccolomini és Vitéz levelezéséhez 1. Szilágyi Emőke Rita: Vitéz János és Enea Silvio Piccolomini levelezése az 1450-es években. In: Convivium Pajorin Klára 70. születésnapjára. Ed. Enikő Békés - Emericus Tegyey. (Classica, mediaevalia, neolatina 6.) Debrecini et Budapestini 2012. 195-205. 160 Kertész Balázs: V László-kori levél- és beszédgyűjtemény a Bajor Állami Könyvtár Cím 8482 jelzetű kódexében. Ars Hungarica 39. (2013) 103. 32. jegyzet. 161 L. a Képes Krónikáról és a Teleki-kódexről elmondottakat. 162 Veszprémy LA Képes Krónika és Anonymus i. m. 594.
