Századok – 2016
2016 / 2. szám - MŰHELY - Kertész Balázs: A 14. századi magyarországi krónika-szerkesztmények utóélete a késő középkorban
498 KERTÉSZ BALÁZS és a kéziratos másolatok provenienciája, valamint jelenlegi őrzőhelyei arra utalnak, hogy a mű a közép-európai régióban terjedt el.163 A kutatás régóta ismeri a valószínűleg bajorországi születésű karintiai plébános, Jakob Unrest (tl500) német nyelvű „Magyar króniká”-ját, amelyet a szerző 1490 körül fejezett be.164 A mű forrását vagy forrásait mind ez idáig nem sikerült megnyugtatóan azonosítani. A Budai Krónika és Thuróczy munkája mellett az is felmerült, hogy a szerző egy ma már ismeretlen magyar krónikát (vagy krónikákat) használt.165 Könyvtár katalógusok is tartalmazhatnak a magyar krónikákra történő utalást. XIII. Benedek pápa (1394-1423) könyvtárának az 1405-1408 közötti évekből fennmaradt katalógusa említ egy Cronica Ungarorumot, azt azonban nem tudjuk, hogy melyik krónikaváltozatról van szó. A magyar mellett egy spanyol és egy szicíliai országtörténetre is utal a katalógus, ami minden bizonnyal a pápai diplomácia érdeklődésének a jele.166 Guillaume Fillastre bíboros, a reims-i érsek vikáriusa, aki fontos szerepet játszott a konstanzi zsinaton (1414-1418), gazdag könyvtárral rendelkezett, melyet — két kötet kivételével — még életében a reims-i káptalannak adományozott.167 A káptalani könyvtár 1456-1479 között vezetett leltára 53, a bíboroshoz köthető könyvet tartalmaz, köztük egy 44 levél terjedelmű Historia Ungarorumot is. Elképzelhető, hogy a kézirat megszerzése valamilyen formában a zsinathoz köthető, amelyen Magyarországról több ezer egyházi és világi személy jelent meg.168 Krónikáink és a történeti érdeklődés A 14. századi krónikaszerkesztmények utóélete összefügg a történeti múlt iránti érdeklődés — véleményem szerint rendkívül összetett — kérdésével, amellyel kapcsolatban a szakirodalomban elszórtan számos hosszabb-rövidebb megjegyzést vagy gondolatmenetet olvashatunk. Itt csupán a következőket szeretném kiemelni. Mályusz Elemér a királyi kancellária és a krónikaírás kapcsolatáról írt, többször hivatkozott munkájában részben a történeti érdeklődés hi163 L. a Budai Krónikáról elmondottakat. 164 Kiadása: Franz v. Krones: Jakob Unrests Bruchstück einer deutschen Chronik von Ungarn. Mitteilungen des Instituts für Österreichische Geschichtsforschung 1. (1880) 337-372.; Adolf Armbrusten Jakob Unrests Ungarische Chronik. Revue Roumaine d’Histoire 13. (1974) 473-508. Unresthez 1. uo. 473-481. 165 Krones, F: Jakob Unrests Bruchstück i. m. 352-353.; Armbruster, A.: Jakob Unrests Ungarische Chronik i. m. 476-477.; Tringli A magyar történetírás i. m. 505. A kérdéshez legújabban 1. Mikó Gábor: Élt-e valaha Szent István fia, Ottó herceg? Egy ismeretlen 15. századi krónika tanúskodása. Történelmi Szemle 55. (2013) 1-9. 166 Veszprémy L.: Az Ősgesztától Bonfiniig i. m. 35.; Uő: A Képes Krónika a nemzet könyvtárában i. m. 33.; Uő: A Képes Krónika és Anonymus i. m. 594. 31. jegyzet. 167 Colette Jeudy: La bibliothéque de Guillaume Fillastre. In: Humanisme et culture géographique ä l’époque du concile de Constance autour de Guillaume Fillastre. Actes du Colloque de l’Université de Reims 18-19 novembre 1999. Ed. Didier Marcotte. Brepols, Tumhout 2002. 245- 290. 168 Jeudy, CLa bibliothéque i. m. 289.; Csukovits Enikő: A konstanzi zsinat, mint könyvvásár és tudományos fórum. In: „Causa unionis ...” i. m. 52-59., különösen 59. E helyen is köszönetét mondok Csukovits Enikőnek, aki felhívta a figyelmemet a Fillastre bíboros könyvtárárában található Historia Ungarorumra.
