Századok – 2016
2016 / 2. szám - MŰHELY - Kertész Balázs: A 14. századi magyarországi krónika-szerkesztmények utóélete a késő középkorban
A 14. SZÁZADI MAGYARORSZÁGI KRÓNIKASZERKESZTMÉNYEK UTÓÉLETE . . . 491 valószínűleg 1459-1460-ban összeállított magyar függelék szerzője egy, a Képes Krónika családjába tartozó szövegből is merített.122 Megemlítendő, hogy a „világkrónika” vatikáni kéziratát, amely a magyar függeléket is tartalmazza, Drági Tamás, Hunyadi Mátyás korának egyik ismert szereplője birtokolta,123 akiről a kutatás régóta feltételezi, hogy valamilyen formában köze volt a pápa-császár rész bővítéséhez, illetve a függelék megszületéséhez.124 Thuróczy Jánosról és Chronica Hungarorum című munkájáról kell még szót ejtenünk, előrebocsátva, hogy a szerző mindkét 14. századi szerkesztményt ismerte. Nincs tudomásunk arról, hogy a Turóc megyei köznemesi családból származó történetíró egyetemre járt volna. Oklevelekben először 1459-ben említik birtokain gazdálkodó nemesként, később azonban jogászként kereste a kenyerét. 1465-ben alkalmi ügyvédként szerepelt az országbíró előtt a sági premontrei prépostság képviseletében. Nem sokkal később a királyi kúriába került: 1467-1470 között Pálóczi László országbíró hivatalában jegyzőként működött. Pálóczi halála után elhagyta a kúriát, és öt éven keresztül (1470-1475) az említett sági prépostság jegyzőjeként dolgozott. Elismertségére vall, hogy 1476-ban Báthori István országbíró ítélőmestere, Hásságyi István újra a királyi kúriába vitte Thuróczyt, aki tíz éven keresztül dolgozott ott jegyzőként. 1486- ban ért pályája csúcsára, amikor Mátyás király a nádor és az országbíró mellett működő harmadik nagybíróság, a királyi személyes jelenlét élére a feljebb említett Drági Tamást nevezte ki személynöknek, aki Thuróczyt tette meg egyik ítélőmesteréül. A krónikaszerző életét 1488 nyaráig tudjuk nyomon követni: ekkor még ítélőmester volt.125 Thuróczy-krónika és forrásai i. m. 76-77.; Vizkelety András-. Johannes de Utino világkrónikájának szöveghagyományozása. Magyar Könyvszemle 101. (1985) 195-209.; Uő: Zur Überlieferung der Weltchronik des Johannes de Utino. In: De captu lectoris. Wirkungen des Buches im 15. und 16. Jahrhundert dargestellt an ausgewählten Handschriften und Drucken. Hg. von Wolfgang Milde - Werner Schuder. Berlin-New York 1988. 289-309.; Veszprémy László-. Troppaui Márton (Martin von Troppau) a középkori magyar historiográfiában. Századok 130. (1996) 978-985.; Uő: Martin von Troppau in der ungarischen Historiographie des Mittelalters. In: Die Anfänge des Schrifttums in Oberschlesien bis zum Frühhumanismus. Hg. von Gerhard Kosellek. Frankfurt am Main-Berlin-Bem 1997. 225-236.; Norbert H. Ott: Johannes de Utino. In: Die deutsche Literatur des Mittelalters. Verfasserlexikon 11. Nachträge und Korrekturen. Hg. von Burghart Wachinger et al. Berlin-New York 2004. 801-803.; Veszprémy László: Drági Tamás világkrónikája. In: MAMŰL II. 250.; Uő: Egy késő középkori világkrónika a Mátyás-kori historiográfiában. Johannes de Utino latin nyelvű krónikájának hazai recepciója. Századok 144. (2010) 465-484.; Radek, Tünde: Zu den deutschsprachigen Handschriften der Weltchronik von Johannes de Utino aus dem 15. Jahrhundert. Zeitschrift für deutsches Altertum und Literatur 142. (2013) 45-55., Uő: Johannes de Utino „Világkrónikájának” kéziratai (14-15. század) és a német nyelvű kéziratok provenienciája. Magyar Könyvszemle 129. (2013) 1-22.; Uő: Középkori történetírás és képi ábrázolás. Johannes de Utino „Világkrónikájának” német nyelvű kéziratai (15. század). Ars Hungarica 39. (2013) 174-187. 122 Kristó Gy.: Magyar historiográfia i. m. 103.; Veszprémy L.: Egy késő középkori világkrónika i. m. 470-471.; Uő: A korai magyar évkönyvekről. Kapcsolatok és kölcsönzések az évkönyvek, krónikák és krónikakivonatok között. In: Aktualitások a magyar középkorkutatásban. In memoriam Kristó Gyula (1939-2004). Szerk. Font Márta - Fedeles Tamás - Kiss Gergely. Pécs 2010. 14. 123 Mályusz E.: A Thuróczy-krónika és forrásai i. m. 77.; Vizkelety András: Johannes de Utino i. m. 197., 206-207. Drágihoz 1. még Vizkelety András: Drági Tamás. In: MAMŰL II. 249-250. 124 L. a 121. jegyzetben megadott szakirodalmat. 125 Mályusz E.: A Thuróczy-krónika és forrásai i. m. 81-100.; Kristó Gyula: Utószó. In: Thuróczy János: A magyarok krónikája. - Rogerius mester: Siralmas ének. Thuróczy művét fordí
