Századok – 2016
2016 / 2. szám - MŰHELY - Kertész Balázs: A 14. századi magyarországi krónika-szerkesztmények utóélete a késő középkorban
492 KERTÉSZ BALÁZS A krónikát hivatali főnöke, Drági Tamás buzdítására írta meg, és neki ajánlotta.126 A magyarok származásától a saját koráig jutott el, legújabb eseményként Bécsújhely Mátyás király által történt elfoglalását említve meg, amire 1487 augusztusában került sor. Témánk szempontjából érdemes mindjárt az előszó első mondatait idézni, amelyek a magyarság múltja iránti érdeklődésről tanúskodnak: „Minthogy az utóbbi években nyugodt körülmények között mi is kiegyensúlyozottan éltünk, valahányszor különféle dolgok kerültek elénk, beszélgetés közben olykor kellemes viták alakultak ki, a vita hevében pedig gyakorta enyhe civakodás is támadt. Hiszen a magyar nép korai történetéről különböző nézeteket vallunk, meg arról is, mely világrész szülte a magyarokat és árasztotta erre a vidékre, amelynek régen Pannónia volt, most pedig éppen a magyarokról Magyarország a neve. Végül azután elhatároztuk, hogy a megismerés kedvéért föllapozzuk azokat a régi történeti műveket, amelyeket erről a tárgyról szerkesztettek.”127 A két 14. századi krónikaszerkesztmény utóéletét illetően fontos megjegyzést olvashatunk az előszót követő Soliloquiumban: „Azt tapasztaljuk, hogy a régi történetírók a hunok, azaz magyarok eredetét különbözőképp írták le, s ezzel kapcsolatban mind a mai, mind a múlt idők emberei más-más nézetet vallva nem csekély mértékben ellentmondanak egymásnak. Találtak ugyanis két krónikakötetet, amely származásukat és tetteiket magyarázza, és amelyet — bátran elmondhatjuk — a néhai megboldogult Károly és Lajos magyar királyok idejében szereztek; ezek a többi történetírótól, de még egymástól is eltérnek, főként e népek eredetének megvilágításában. Az egyik mű tudniillik a Teremtés könyvének tizedik fejezetére, a másik a tizenegyedikre alapozta a maga eredetfelfogását.”128 A szövegben említett két krónika a két 14. századi redakcióval azonosítható,129 tehát Thuróczynak mindkét szerkesztmény a rendelkezésére állt. Mályusz Elemér megállapítása szerint az I. Károly haláláig terjedő rész megírásához egy olyan krónikavariánst vett alapul, amely a Képes Krónika családjába tartozó Csepregi-kódex szövegéhez áll a legközelebb,130 ugyanakkor egy, a Budai Krónika családjába tartozó szöveget is használt.131 Thuróczy János munkája 15 évvel a Budai Krónika kiadása után, 1488. március 20-án jelent meg először nyomtatásban, az akkor magyar fennhatóság alatt álló Brünnben.132 A téma iránti érdeklődés bizonysága, hogy néhány hónappal később, június 3-án Augsburgban is megjelent a krónika, mégpedig a kitotta és a jegyzeteket írta Bellus Ibolya és Kristó Gyula. Rogerius művét fordította Horváth János, a jegyzeteket írta Zsoldos Attila. Bp. 2001. (a továbbiakban: Utószó [2001]) 455-456.; Uő: Magyar historiográfia i. m. 109-110.; Szabados György. Thuróczy János. In: MAMŰL XII. 25-26. 126 Kiadása: Johannes de Thurocz: Chronica Hungarorum i. m. 127 Thuróczy J.: A magyarok krónikája i. m. 9. A latin eredeti: Johannes de Thurocz: Chronica Hungarorum i. m. 15. 128 Thuróczy J.: A magyarok krónikája i. m. 11. A latin eredeti: Johannes de Thurocz: Chronica Hungarorum i. m. 17. 129 Johannes de Thurocz: Chronica Hungarorum. II/1-2. Commentarii. Composuit Elemér Mályusz adiuvante Julio Kristó. (Bibliotheca scriptorum medii recentisque aevorum. Series nova VHI-IX.) Bp. 1988. (a továbbiakban: Commentarii) 41.; Kristó Gy.: Magyar historiográfia i. m. 78. 130 Mályusz E.: A Thuróczy-krónika XV századi kiadásai i. m. 6-10. 131 Mályusz E.: A Thuróczy-krónika és forrásai i. m. 105-109.; Commentarii 1-2. passim, 1. a Chronicon Budense kifejezést a két kötet indexében (539., 449.). 132 A kiadás alapjául szolgáló kézirat nem maradt fenn.
