Századok – 2016
2016 / 2. szám - MŰHELY - Kertész Balázs: A 14. századi magyarországi krónika-szerkesztmények utóélete a késő középkorban
486 KERTÉSZ BALÁZS ló királyhoz (1077-1095), valamint (Könyves) Kálmán királyhoz (1095-1116) és korához kötött világi és egyházi törvények (föl. 75r-102v). Az egész kódexet egy kéz másolta. A szakirodalom általában a 15. század végére datálja a kéziratot,90 azonban nem szabad figyelmen kívül hagynunk a krónikaváltozat első mondatát, amely szerint 1467. október 1-jén kezdték el leírni a szöveget.91 Ez alapján azt mondhatjuk, hogy a kódexet legkorábban 1467-ben állíthatták össze.92 Két különböző kötéstáblája van: az elülső 15. századi, feltehetőleg eredeti, a hátsó 16. századi.93 A kötetben számos lapszéli bejegyzés található, amelyek több, 16-17. századi kéztől származnak. Nem csak a marginális bejegyzések utalnak a kódex használatára, hanem egy 16. századi törvénygyűjtemény is, amelynek törzsanyagát 1550- 1554 között másolták.94 A kézirat 5-7. lapjain egy rövid krónika található, amely 1514-ig tárgyalja a magyarok történetét. A szöveg másolója a Thuróczy-kódex krónikaváltozata alapján kiegészítette, pontosította a rövid krónikát, többnyire a lapszélre, néhány esetben pedig a sorok közé írt jegyzetek formájában. Emellett az is bizonyítható, hogy a törvénygyűjtemény összeállítói a Thuróczy-kódex dekrétumokat tartalmazó részét is használták.95 A Thuróczy-kódex provenienciájáról még annyit tudunk, hogy az újkorban a bécsi jezsuita kollégium, majd a bécsi Udvari Könyvtár tulajdonában volt. A már többször említett 1932. évi velencei egyezményt követően került jelenlegi őrzőhelyére. Elnevezését két 17. századi bejegyzésnek köszönheti, amelyek a krónikát tévesen Thuróczy János 1488-ban megjelent munkájával azonosítják.96 A Képes Krónikától, a Csepregi és a Teleki-kódextől eltérően a Thuróczykódex krónikaszövege nem szakad meg a quatenus szónál,97 hanem eljut az 1342. évig, beszámol I. Károly haláláról és temetéséről, valamint I. Lajos megkoronázásáról. A 212. fejezet első része (Porro sepenominatus ... gloriose coronarunt) nagymértékben megegyezik a Budai Krónika családjába tartozó Acephalus kódex szövegével, a fejezet vége azonban csak itt olvasható (Ubi. ipsum ... moraturum).98 90 Chronici Hungarici compositio i. m. 232.; Bartoniek, E.: Codices i. m. 367. (407. sz.); Jánosi Monika: A Szent István törvényeit tartalmazó kódexek. Magyar Könyvszemle 94. (1978) 232.; Maurer Zsuzsa: A Thuróczy-kódex első királyaink törvényeivel. In: Kódexek a középkori Magyarországon i. m. 95.; Kristó Gy.: A Képes Krónika szerzője i. m. 462.; Szovák K. - Veszprémy L.: Krónikák i. m. 751., 754. (Szovák K.); Kristó Gy.: Magyar historiográfia i. m. 86.; Szovák K.: Utószó i. m. 260. 91 Chronici Hungarici compositio i. m. 239. 92 Vö. Mályusz E.: A Thuróczy-krónika és forrásai i. m. 73.; Hóman Bálint: A forráskutatás és forráskritika története Magyarországon. In: Uő: Történetírás és forráskritika. I—II. Szerk. Bárány Attila. Máriabesnyő-Gödöllő 2003. I. 369.; Mikó Gábor: Mátyás király „krónikás könyve” egy 16. századi törvénygyűjtemény margóján. Megjegyzések a Thuróczy-kódex történetéhez. In: Tiszteletkor i. m. 581. 93 Bartoniek, E.: Codices i. m. 367. (407. sz.); Maurer Zs.: A Thuróczy-kódex i. m. 95. 94 Mikó Gábor: Szent István törvényeinek XVI. századi kézirata Lőcse város levéltárában. Fons 18. (2011) 111-145. 95 Mikó G.: Mátyás király i. m. 573-586. 96 Bartoniek, E.: Codices i. m. 368. (407. sz.); Maurer Zs.: A Thuróczy-kódex i. m. 95. 97 A Béldi-kódex szövege még korábban megszakad, 1. a következő kéziratot. 98 Chronici Hungarici compositio i. m. 500-505. Vö. Kristó Gy.: Anjou-kori krónikáink i. m. 465—466.; Uő: Magyar historiográfia i. m. 87.
