Századok – 2016
2016 / 2. szám - MŰHELY - Kertész Balázs: A 14. századi magyarországi krónika-szerkesztmények utóélete a késő középkorban
A 14. SZÁZADI MAGYARORSZÁGI KRÓNIKASZERKESZTMÉNYEK UTÓÉLETE ... 487 5. Béldi-kódex." A vegyes tartalmú, négy pergamenlevelet is magában foglaló papírkódexet 1473 után állították össze. Újkori félbőr kötés védi. Fő részei, amelyeket több kéz írt le, a következők: a krónika (1-118. oldal); Tractatulus de diversis impressionibus aeris, quod dicitur meteorum. 1473. (119-133. oldal); verses históriák (Galliphus [135. oldal], Salamon és Markalf [136-140. oldal]); Enea Silvio Piccolomini néhány levele, valamint Euryalus és Lucretia története (143-172. oldal). A fő részek között részben egykorú, részben későbbi feljegyzések olvashatók. A 177. oldalon latin nyelvű dicsőítő költemények állnak Hunyadi Jánosról és fiairól, Lászlóról és Mátyásról. Ma már hiányzik a kötet végéről a korábbi szakirodalomban említett, a magyar szentek ünnepeit is feltüntető kalendárium, amely az 1458-1496. évekre volt érvényes. A 16-17. századi, részben magyar nyelvű bejegyzések tanúsága szerint a kódexben található olvasmányok később is népszerűek maradtak. A kéziratot egy Béldi István nevű magánszemély ajándékozta Toldy Ferenc irodalomtörténésznek 1852-ben. Toldy juttatta el a kötetet Bartakovich Sándor egri érsekhez, aki az érseki könyvtárban helyezte azt el.99 100 A két kéz által másolt krónikából több lap hiányzik, ennek következtében a szöveg több helyen, így az elején és a végén is csonka. Nem tudjuk, hogy ez a változat eredetileg meddig terjedt. Jelenlegi állapotában a Zách Felicián-történet közben szakad meg a textus, tehát valamivel korábban, mint a Képes Krónika, valamint a Csepregi- és a Teleki-kódex krónikaszövege. Ahogy korábban említettem, a Béldi-kódex változata a Csepregi-kódexével áll szoros rokonságban.101 A kéziratok ismertetésének a végén a két krónikaszintézis változatos szöveghagyományával kapcsolatban érdemes hangsúlyozni a következőket. A korábbi redakció 1473-ban nyomtatásban is megjelent, ennek következtében szélesebb olvasóközönség számára is hozzáférhetővé vált. A későbbi szerkesztmény első szövegtanúja az I. Lajos megrendelésére elkészített, pazar kiállítású Képes Krónika, ugyanezt a szöveget viszont 1462-ben már egy plébános számára másolták le. Az Acephalus, a Teleki- és a Béldi-kódex tanúsága szerint a magyar krónikák a másolók-összeállítók műveltségét, érdeklődését tükröző vegyes tartalmú kötetekben is helyet kaptak, olyan népszerű olvasmányok társaságában, mint a Nagy Sándor-regény (Acephalus kódex, Teleki-kódex), János pap históriája (Teleki-kódex), vagy Salamon és Markalf, valamint Euryalus és Lucretia története (Béldi-kódex).102 Mindhárom kötet első tartalmi egysége a krónika, igaz, az Acephalus kódex az elején csonka. Ugyanakkor a 99 Eger, Főegyházmegyei Könyvtár, U2. III. I. 100 Vass J.\ A Béldi-codex i. m. 413-442.; Domanovszky SA Dubniczi Krónika i. m. 237-238.; Varjú Elemér'. Adatok az egri érsekmegyei könyvtár ismertetéséhez. Magyar Könyvszemle 10. (1902) 37-39.; Chronici Hungarici compositio i. m. 232.; Szelestei N. László: Béldi-kódex. In: Kódexek a középkori Magyarországon i. m. 145-146. 101 Domanovszky S.: A Dubniczi Krónika i. m. 237-238., 248.; Varjú E.: Adatok i. m. 37.; Chronici Hungarici compositio i. m. 232., 496.; Mályusz E.: A Thuróczy-krónika XV századi kiadásai i. m. 6-10.; Mikó G.: Mátyás király i. m. 577-578. 21. jegyzet. 102 Ritoókné Szalay Ágnes: Eleink szórakoztató olvasmányairól. Irodalomtörténeti Közlemények 84. (1980) 650-655.
