Századok – 2016
2016 / 2. szám - MŰHELY - Péterfi Bence: A Lajtán innen, az innen túl. Kanizsai János pályafutása a magyar Királyságban és a Szent Római Birodalomban a 15-16. század fordulóján
KANIZSAI JÁNOS PÁLYAFUTÁSA ... A 15-16. SZÁZAD FORDULÓJÁN 447 nélkül meghalt. 1483. évi végrendeletében úgy határozott, hogy fiú utód híján vagyona szálljon a császárra.16 Ez viszont sógorának,17 a 15. századi „zsoldos nemesség” egy kiemelkedő figurájának, a sváb Ulrich von Grafeneggnek, aki ekkor már a magyar király oldalán harcolt, aligha nyerhette el a tetszését. Miután a magyar hadak Pottendorf halála után Szarvkőt elfoglalták, bejelentette igényét a birtokra. Sikerrel járt: 1486-ban Mátyás királytól adománylevelet nyert rá,18 ami természetesen a Kanizsaiak heves tiltakozását váltotta ki. Elképzelhető, hogy Grafenegg nemcsak Szarvkőre, hanem még két másik, annak idején ugyanúgy a Kanizsaiak által birtokolt, majd szintén Habsburg-zálogba került uradalomra, Borostyánkőre és Kismartonra is lecsapott.19 Ezeket azonban talán nem is foglalta el Grafenegg.20 21 Elvezni pedig végképp nem tudta hosszan Szarvkőt sem, mivel Grafenegg 1487 nyarán, a III. Frigyes és Mátyás király között dúló háború során, a Bécsújhelytől délre fekvő Schottwien ostro16 Brigitte Haller-Reiffenstein: Ulrich von Grafeneck und seine Nachkommen. Ein Parallelfall? In: Andreas Baumkircher. Erben und Nachfolger. Symposium im Rahmen der Schlaininger Gespräche vom 20.-24. September 1989 auf Burg Schlaining. Hrsg. Ulrike Docker - Rudolf Kropf. Eisenstadt 1992. (Wissenschaftliche Arbeiten aus dem Burgenland 88.) 145. (az ÖStA HHStA Urkundenreihen, Allgemeine Urkundenreihe [a továbbiakban: UR AUR] 1483 XI 21 nyomán), 149. 17 Ulrich von Grafenegg második felesége Katharina von Pottendorf, aki nem más, mint Georg von Pottendorf lánytestvére. Haller-Reiffenstein, B.: Ulrich von Grafeneck i. m. 139., 145., Christiana Haider: Die Herren von Pottendorf. Uni.-Phil. Diss. Wien 1970. 150. (családfa), Christiana Buzzi: Die Herren von Pottendorf. Jahrbuch der Heraldisch-Genealogischen Gesellschaft „Adler” Folge 3, 11. (1982-1983) 144. (családfa). 18 A katonai foglalás ténye („cum ipso Georgio obeunte tum vero iure belli castrum ipsum ad nostram maiestatem est redactum”) is az adománylevélben maradt fenn: DL 19 146., amelynek 16. századi másolata: DF 258 602. Ez utóbbi nyomán: ALB) II/l. 72., ahol annyi szerepel (véleményem szerint helytelenül), hogy Grafenegg csak az uradalom felét kapta meg. 19 A Kanizsaiak tiltakozása: Sopron vármegye története. Oklevéltár. I—II. Szerk. Nagy Imre. Sopron 1889-1891. (a továbbiakban: Sopron megye) II. 548. 336. sz. (a DL 19 199. nyomán). Borostyánkő és Kismarton 1488. novemberi eladományozására: Haller-Reiffenstein, B.: Ulrich von Grafeneck i. m. 145., akinek a forrását (ALB III/3. 334.) nem tudtam ellenőrizni. (Nagyon is elképzelhető, hogy azon állítás is e tiltakozásra megy vissza.). 20 Ugyanezen a véleményen részletes indoklás kifejtése nélkül: Haller-Reiffenstein, B.: Ulrich von Grafeneck i. m. 145. Kismarton 1488-ig biztosan nem volt magyar kézen (Kismarton és Kabold 1488. febr. 6-i átadása: Teleki József: A Hunyadiak kora Magyarországon. XII. Pest 1857. 395-397. 766. sz., Tichtel naplójában 1488. febr. 14. szerepel: ALB II/l. 111.), de utána sem Grafenegg utódaihoz került, hanem előbb Corvin Jánoshoz, majd mintegy ideiglenes jelleggel Mátyás király halála után Beatrix és az országnagyok Szapolyai Istvánnak 17 ezer forintért adták zálogba (teljes szövegű kiadása: Ferdo Sisié: Rukovet spomenika o hercegu Ivanisu Korvinu i o borbama Hrvata s Turcima. I. Starine JAZU 37. [1934] 290. [a DL 19 657. nyomán]). Ami Borostyánkőt illeti, Ulrich von Grafenegg valószínűleg azért formált jogott rá, mivel 1484-től Georg von Pottendorf bírta azt III. Frigyes császár jóváhagyásából pflegerként (Harald Prickler: Die Herrschaft Bernstein unter den Königsbergem. Uni.-Phil. Diss. Wien 1956. 12., valószínűleg az ÖStA HHStA UR AUR 1484 II 8 jelzeten őrzött források nyomán). Valószínűleg csak az 1480-as évek legvégére került magyar kézre. 1487. okt. 23-án adta parancsba, hogy Baumkircher Vilmos, Bajnai Bot András és Egervári László hadaik élén megostromolják a várat - még azelőtt, hogy Albert szász herceggel megkötött fegyverszünet okt. 28-án életbe lépne (DL 103 935.). A magyar foglalással kapcsolatos, jóval később, egy évszázad távlatából keletkezett elbeszélésekre: Prickler, H. : Die Herrschaft i. m. 12-13. 21 1487. július 18-i dátummal: Haller-Reiffenstein, B.: Ulrich von Grafeneck i. m. 119. 146. (kifejezetten dátum nem említve, csak a halálát elbeszélő források elősorolása), amivel szemben a helyes időpont 1487. júl. 12. Erre 1. Horváth Richárd: Itineraria regis Matthiae Corvini et reginae Beatricis de Aragónia (1458-[1476]-1490). Bp. 2011. (História könyvtár. Kronológiák, adattárak 12. = Subsidia ad historiam medii aevi Hungáriáé inquirendam 2.) 87. 1075. j.
