Századok – 2016
2016 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Novák Veronika: Megszentelt útvonalak - megszerzett útvonalak. Körmeneti térhasználat és hatalom a 15-16. századi Párizsban
rosi tér speciális elemeire támaszkodva hívták fel a figyelmet a királyság ügyére, a király hadjárataira, a győzelmekre és a békekötésekre, fogták össze a közösséget az időjárás viszontagságaival és a válságos politikai helyzettel szemben. Az egyes kiemelkedő fontosságú, a többinél gyakrabban alkalmazott körmeneti célpontok saját speciális adottságaikkal — központi szerepükkel, nagy múltukkal, védőszentjük képességeivel, esetleg alapításuk körülményeivel vagy éppen a központtól való tisztes távolságukkal — magukhoz vonzották a világi és egyházi hatóságok szervezésében megtartott körmeneteket, és ezzel maguk is speciális, új jelentést nyerhettek az itt lezajlott ceremóniák emléke révén. A körmenetek valójában az egész várost behálózták, támaszkodtak régi hagyományokra és maguk is megszentelt, rögzült útvonalakat hoztak létre a város számos pontján. KÖRMENETI TÉRHASZNÁLAT ÉS HATALOM A 15-16. SZÁZADI PÁRIZSBAN 423 Központosítás a 16. században? A 16. században a körmeneti kedv nem lankadt, és az elemzett naplók és városi krónikák a 15. századihoz hasonló módon jegyezték fel a hivatalos ceremóniákat: a feljegyzések minden esetben töredékesen, pontatlanul, kihagyásokkal tanúskodnak az ünnepi eseményekről, az egyes források, beleértve a hivatalos, intézményekhez kötődő dokumentációt is, csupán részben tudják lefedni a körmeneti gyakorlatot. Igen bőséges anyagot dolgoz fel Michéle Fogéi a tájékoztatás ceremóniáiról szóló nagy hatású monográfiájában. Véleménye szerint a körmenetek és a királyság győzelmeiről tudósító más ünnepi formák kulcsszerepet játszottak az uralkodói hatalom és a társadalom kapcsolatában, mind időbeliségük, mind beszédmódjuk és az alkalmazott szimbólumok, mind térbeliségük részét képezték a propaganda ekkoriban egyre hatékonyabb működésének. Vizsgálódásai kiterjednek a propagandagépezet átalakulására, az uralkodói hatalom alátámasztását célzó „szimbolikus offenzívára”.75 Fogéi más ceremóniák (például a hivatalos rendeletek kikiáltása és kiplakátolása76) mellett röviden kitér a rendkívüli körmenetek térbeliségére is: meglátása szerint ezek néhány kivétellel egy rendkívül szűk központi térbe íródtak csupán, a Sainte-Chapelle-től indultak és a Notre-Dame katedrálishoz érkeztek.77 A szerző leírása alapján kiáltó az ellentét a 15. század elejének sokszínűsége és a 16. század uniformizált gyakorlata között. A 16. századi krónikás beszámolók segítségével ezt az átalakulást vizsgáljuk meg többféle szemszögből - vajon valóban egyszerű egységesülésről, a központ felértékelődéséről lenne csak szó? A Fogéi által kiemelt központi útvonalat mutatta be a század elején egy parlamenti tanácsos, Germain Chartelier, amikor rendkívül alaposan leírta, milyen utat járt be kollégáival a Palota és a Notre-Dame templom között 1509 tavaszán: először március 23-án egy békekötés megünneplése alkalmából, majd április végén a velenceiek felett aratott győzelem miatt, végül egy hónappal ké78 Fogéi, MLes cérémonies i. m. 76 Fogéi, MLes cérémonies i. m. 29-50., 102-111. 77 Fogéi, MLes cérémonies i. m. 137-138.