Századok – 2016
2016 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Novák Veronika: Megszentelt útvonalak - megszerzett útvonalak. Körmeneti térhasználat és hatalom a 15-16. századi Párizsban
420 NOVÁK VERONIKA nem elhanyagolható tény az sem, hogy a nem a Notre-Dame felé tartó különleges körmenetek legnagyobb része éppen innen, a katedrálistól indult el ebben a korszakban, itt gyülekeztek össze az egész városból a résztvevők, hogy a kijelölt célpont felé közösen megkezdjék a processziót.67 A Notre-Dame felé tartó különleges körmenetek tehát a legfontosabb egyházi intézmény presztízsét és a közösség vallási egységét építhették be a saját ceremóniájukba. A második legnépszerűbb szentély, a Sainte-Catherine-du-Val-des-Écoliers perjelség esete egészen speciálisnak látszik. A Val-des-Ecoliers szerzetesközösség eleve is az egyetemhez és az oktatáshoz kötődött, a patrónus, Alexandriai Szent Katalin pedig több más szerepe mellett a diákok védőszentje is volt.57 58 Az intézmény kapcsolódása az egyetemhez a ceremóniákban is nyilvánvalóvá vált, például az 1412-es körmenetek alatt, amikor június 4-én az oktatók és a diákság az egyetemi gyűléseknek otthont adó Mathurinusok templomától indult és a Sainte-Catherine perjelségbe érkezett meg.59 Ez a kapocs azonban nem volt kizárólagos, hisz az egyetem is változatos helyszíneket vont be a körmeneti gyakorlatába. A 15. századi egyetemi körmenetek térhasználatuk szempontjából nagyon hasonlítanak a krónikákban feljegyzett, általános processziókra: a legnépszerűbb helyszínek között mindkét listán a Sainte-Catherine templom mellett ugyanúgy (és ugyanolyan sorrendben) a Notre-Dame katedrálist és a Sainte-Geneviéve apátságot találjuk meg.60 Ez azt is jelzi, hogy az egyetemi kötődés önmagában nem elég magyarázat a templom korabeli szereplésére. A templom alapítástörténete egy egészen eltérő irányultságra mutat: a bouvines-i csatában (1214) a királyi testőrök fogadalmat tettek a király megmeneküléséért, és ezt teljesítve járultak hozzá a templom építéséhez 1229-ban, majd a testőrök konfraternitását is ide telepítették 1376-ban.61 Ez egyfajta harcias színezetet adott az intézménynek, hiszen Fülöp Ágost az ellene szövetkezett német-római császári és angol csapatokat győzte le egy a korszakban nagy visszhangot kapott ütközetben.62 Ráadásul a 14-15. századi uralkodók személyes devóciójukkal is kötődtek Szent Katalinhoz (V Károly), illetve a rezidenciáik közelében álló szentélyhez, számos adománnyal támogatták azt és itt vettek részt a vallási ünnepeken.63 Az 1400-as évek elejétől kezdve tartottak a templomban a király jólétéért körmeneteket, és itt, a királyi testőrök kápolnájában őrizték azt a liliomokkal hintett kék baldachint is, amelyet a bevonulásokon az uralkodó feje felett vittek.64 Mind az 1431. december 1-jén VI. Henrik angol-francia királynak, mind pedig az 1437. november 12-én VII. Károly francia királynak rendezett bevonulás leírásában külön hangsúlyt kap a templom és az 57 Guenée, BLiturgie et politique i. m. 33. 58 Catherine Guyon: Les écoliers du Christ. L’ordre canonial du Val des Écoliers 1201-1539. Saint-Étienne 1998. 59 Journal d’un Bourgeois 1405-1449. 21. 60 Destemberg, A. : L’honneur i. m. 179. 61 Guyon, CLes écoliers i. m. 95., 258.; Lorentz, P - Sandron, D.\ Atlas de Paris i. m. 139. 62 Georges Duby: Le dimanche de Bouvines. 27 juillet 1214. Paris 1973. 63 Guyon, C.: Les écoliers i. m. 258 64 Guyon, C.: Les écoliers i. m. 265.
