Századok – 2016
2016 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Novák Veronika: Megszentelt útvonalak - megszerzett útvonalak. Körmeneti térhasználat és hatalom a 15-16. századi Párizsban
418 NOVAK VERONIKA rendkívüli körmenetek célpontjai között. Látványosan csekély helyet kapnak ezen a listán a balparti koldulórendi templomok, amelyek a krónikás leírásokba ritkán kerülnek bele, viszont az egyetem által szervezett különleges körmenetek kedvelt célpontjai voltak.48 A könyörgő és hálaadó körmenetek nem arányosan oszlottak el a vizsgált évtizedek során: a legtöbb feljegyzés az 1410-es és 1420-as évekre vonatkozik (40-50 körmenet mindkét évtizedben). A szintén teljes egészében lefedett 1430-as, illetve 1440-es évekből viszont csak 6-10 ceremónia tűnik fel a városi naplók beszámolóiban. Az 1410-es évtized telítettségében természetesen szerepet játszik az 1412-es nagy hullám, az 1420-as évek eredménye mögött pedig az angol-burgundi kormányzat rendkívül tudatos és erőteljes propagandatevékenységét fedezhetjük fel, amely merített az angliai ceremóniák eszköztárából is.49 Érdemes szétválasztani a könyörgő és a hálaadó menetek műfaját: ez utóbbiak mindig jóval csekélyebb számban jelennek meg, mint az előbbiek - az 1410-es, 1430-as és 1440-es évtizedek mindegyikében három-három ilyen precesszióval találkozunk a krónikákban.50 Az 1420-as évek jelentették korszakunkban a hálaadó körmenetek aranykorát, feltehetően az ekkoriban hatalmon lévő angol-burgundi párt aktív (és sikeres) katonai tevékenységének, illetve legitimitásért vívott harcának köszönhetően.51 Az ebben az évtizedben feljegyzett körmenetek nagyobb részét a királyság javáért, a békéért, az időjárás viszontagságai miatt rendezték, kilencet azonban konkrét katonai események megünneplése miatt, 1421 és 1425 között, hálaadó körmenetként tartottak - ebben az öt évben tehát annyi hálaadó körmenetet tartottak, mint a fennmaradó három és fél évtizedben összesen. Az arányokat mutatja, hogy az összesen feljegyzett 102 körmenet közül 18 hálaadó, 84 pedig könyörgő menet. A kétféle körmenet-típus meglehetősen hasonló módon válogatott a templomok közül. A legnépszerűbbek mindkét esetben a Notre-Dame (20), a Sainte-Catherine (17) és a Sainte-Geneviéve (12). A könyörgő és a hálaadó menetek különbsége talán a koncentráltságuk mértékében ragadható meg. A könyörgő körmeneteknek kicsit több mint harmada (36) irányult a legnépszerűbb templomok hármasa felé (Notre-Dame 17, Sainte-Catherine 11, Sainte-Geneviéve 8), a maradék 66 pedig tizenöt jóval ritkábban meglátogatott körmeneti célpont között oszlik meg. Ugyanez a decentrálás figyelhető meg az egyes plébániák területén egy időben tartott processziók szokásában, ami valójában a rendes évközi körmenetek, például az Urnapi menetek mintáját követi: ezzel a 48 A 15. századi egyetemi körmenetek célpontjai nagy vonalakban hasonlítanak a krónikákból kibontakozó listára, azzal a különbséggel, hogy az egyetemi körmenetek célpontjai között nagy szerepet kapnak a bal parti koldulórendi és bencés templomok, amelyek szinte teljesen hiányoznak a krónikás leírásokból; hiányzik viszont az egyetemi célpontok közül a Saint-Jean-en-Gréve templom. Destemberg, A.: L’honneur i. m. 179-181. 49 Bryant L. M.\ Configurations i. m. 12-18. Ugyanezt az angol hatást emeli ki a temetési szertartások átalakulásában Ralph E. Giesey: Modéles de pouvoir dans les rites royaux en France. Annales ESC 41 (1986: 3. sz.) 584-588. 50 1412-ben és 1419-ben sikeres békekötésért, 1414-ben Soissons bevételéért, 1430-ban VI. Henrik angol-francia király franciaországi partraszállásáért, 1436-ban Párizs visszavételéért (kettő), illetve az 1449-es év katonai sikereiért (három) tartottak hálaadó körmeneteket. 51 Novak V: Hírek, hatalom i. m. 47-49.
