Századok – 2016
2016 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Pósán László: A magyarországi Jagellók és a német lovagrend Brandenburgi Albert nagymester idején (1511-1525)
394 PÓSÁN LÁSZLÓ 6-án a magyarországi hírekről számolt be.53 Mivel Zsigmond lengyel király továbbra is megkérdőjelezte a Habsburgok örökösödési jogát a magyar és a cseh koronákra, a császár határozottan Lengyelország ellenes álláspontot képviselt, aminek egyértelmű bizonyságát is adta. 1513. június 6-án újból birodalmi átok alá helyezte a lengyel koronához, de ugyanakkor a Hanza szövetséghez is tartozó Elbing és Danzig városokat.54 Ezzel együtt meg kívánta újítani III. Vaszilij moszkvai nagyfejedelemmel azt a szövetséget, amit még 1490-ben kötött annak apjával, III. Ivánnal. Ennek egyértelműen Lengyelország ellenes tartalma volt. Az 1513. augusztus 11-én írt levelében Miksa arról tájékoztatta a nagymestert, hogy Georg Schnitzenpaumer személyében követet küld Moszkvába. Közölte, hogy Moszkvával, Dániával, Szászországgal, Brandenburggal és a Német Lovagrenddel (azaz Kelet-Poroszországgal) nagy szövetséget akar létrehozni a lengyel-litván állammal szemben,551513. szeptember 21-én megtiltotta a lovagrendnek, hogy tudta és beleegyezése nélkül bármiféle tárgyalást folytasson, vagy megállapodást kössön a lengyel királlyal.56 Zsigmond a litván területekre betört orosz hadak megállítására, és a formálódó lengyel ellenes szövetség ellensúlyozására 1513 szeptemberében szövetséget kötött a krími tatárok kánjával, Mengli Girájjal. Ennek hírére viszont a nagymester azzal érvelt, hogy a pogányokkal szövetkező lengyel uralkodó megsegítése már nem kötelessége a lovagrendnek.57 1513 őszén a tatárok betörtek a rjazanyi területekre, és az orosz erők jelentős részét elvonták Litvániából. Ezt követően Zsigmond egyértelműen a hűségeskü letételére szólította fel Brandenburgi Albertet, és november 11-ét szabta meg határidőnek.58 Miksa határozott álláspontját látva azonban a nagymester nem tette le az esküt a megszabott határidőre, így megnőtt a veszélye annak, hogy a lengyel király esetleg fegyveres erővel lép fel a Német Lovagrend ellen. Emiatt a császár 1513. december 24-én ígéretet tett arra, hogy tűzfegyvereket, ágyúkat készíttet a lovagrend számára.59 Az 1514. január 29-én kelt levelében újból felhatalmazta Brandenburg, Mecklenburg és Pomeránia fejedelmeit, hogy támadás esetén katonai segítséget nyújtsanak a nagymesternek.60 Diplomatáin keresztül elérte, hogy Dorpat (Tartu) és Reval (Tallin) kereskedői ismét megnyithatták a III. Iván által bezárt novgorodi Hanza-kontort. Az erről szóló szerződésnek egyértelműen lengyel ellenes tartalma volt, mert a Hanza szövetséghez tartozó Danzig, Elbing és Thorn városok kalmárait kizárta a kontor használatából, azaz a novgorodi kereskedelemből.61 Azt követően, hogy a tatárokat visszaverte, Vaszilij nagyfejedelem újabb hadjáratot indított a lengyel-litván állam ellen, s 1514 júliusában elfoglalta Szmolenszket. Alig másfél 53 Regesta 1,3. Nr. 19783. 54 Regesta 1,3. Nr. 19782. 55 Regesta 1,3. Nr. 19852. 66 Regesta 1,3. Nr 19885. 67 Acta Tomiciana II. Nr. 312. 68 Sach, MHochmeister und Grossfurst i. m. 190. 59 Regesta 1,3. Nr 19950. 60 Regesta 1,3. Nr 20012., 20013., 20014., 20015., 20016. 61 Joel Raba: Russisch-livländische Beziehungen am Anfang des 16. Jahrhunderts: Partnerschaft oder Konfrontation. Zeitschrift für Ostforschung 27 (1978) 577-587., itt: 579.
