Századok – 2016
2016 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Pósán László: A magyarországi Jagellók és a német lovagrend Brandenburgi Albert nagymester idején (1511-1525)
A MAGYARORSZÁGI JAGELLÓK ÉS A NÉMET LOVAGREND ... (1511-1525) 393 amelyben arról tájékoztatta testvérét, a lengyel uralkodót, hogy hamisak azok a híresztelések, miszerint udvara legbefolyásosabb tagját, Brandenburgi Györgyöt baleset érte volna.43 Személyének fontosságával a krakkói udvar nagyon is tisztában volt, ezért 1513. január 4-én levélben újabb megerősítést kértek Magyarországról az állapotát illetően.44 1512 nyarán III. Vaszilij, moszkvai nagyfejedelem hadat indított a lengyel-litván állam ellen. A Német Lovagrend livóniai tartományi elöljárója (Landmeister) 1513. február 13-án arról tájékoztatta a nagymestert, hogy az orosz sereg Mihail Glinski herceg vezetésével ostrom alá vette Szmolenszket.45 A Poroszországgal kapcsolatos politikai célokat szem előtt tartva, de tekintettel a katonai helyzetre, a petrikaui tárgyalások után Zsigmond már nem sürgette a nagymester hűségesküjét, hanem a lovagrend katonai támogatását kérte az orosz háborúhoz.46 A nagymester kényes helyzetbe került. A Német Lovagrend, amit egykor a kereszténység, a katolicizmus ellenségeivel szembeni küzdelem vállalásának jegyében alapítottak, nem utasíthatta vissza az ortodox, a skizmatikus Moszkvával szembeni hadakozást. Ugyanakkor egy ilyen lépés tönkre tette volna a formálódó Lengyelország ellenes porosz-orosz kapcsolatokat. De politikai szempontból is elfogadhatatlan volt a lengyel király kérése, mert a háborúban való részvétellel a nagymester elismerte volna a petrikaui megállapodást, s ezzel együtt az 1466. évi békeszerződést és a lengyel korona fennhatóságát. A nagymester, hogy időt nyerjen, azt válaszolta, hogy a lengyel segítségkérés teljesítése érdekében össze kell hívni a lovagrendi állam rendi gyűlését,47 ami 1513. áprilisában össze is ült.48 Előtte azonban lázas egyeztetéseket folytatott a kialakult helyzetről Brandenburg és Szászország fejedelmeivel, a lovagrend livóniai tartományi mesterével és az elzászi rendtartomány (Ballei) elöljárójával (Landkomtur).49 Ennek a kényes politikai szituációnak a lovagrend szempontjából elfogadható megoldására a Szentszék segítségét is kérte, hiszen a pápaság a toruni békét soha nem ismerte el. 1513. április elején X. Leo pápa levélben kérte Zsigmond lengyel királyt, hogy rendezze a viszonyát a lovagrenddel,50 majd a hónap végén mindkét felet arra szólította fel, hogy vitás ügyeik megoldása érdekében haladéktalanul üljenek ismét tárgyalóasztalhoz.51 A nagymester a császári udvarban szolgáló testvére, Kázmér révén igyekezett megtudni, hogy az adott ügyben milyen álláspontot képvisel Miksa. Kázmér őrgróf 1513. április 25-én írt levelében számolt be Albrechtnek arról, hogy a császár hogyan viszonyul a korabeli Európa fő politikai kérdéseihez, így a Német Lovagrend ügyéhez, és arról is írt, hogy ura megbízásából találkozott Ulászló magyar-cseh királlyal.52 A nagymester másik testvére, Brandenburgi György 1513. június 43 Regesta 1,3. Nr. 19626. 44 Regesta 1,3. Nr. 19653. 45 Regesta 1,3. Nr. 19685. 46 Regesta 1,3. Nr 19676., 19677., 19688., 19704., 19722., 19723. 47 Regesta 1,3. Nr 19713. 48 ASP V Nr. 204. 49 Regesta 1,3. Nr 19723., 19724., 19725., 19727. 50 Regesta 1,3. Nr. 19729. 51 Regesta 1,3. Nr. 19750. 52 Regesta 1,3. Nr. 19745.
