Századok – 2016
2016 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Mikó Gábor: A "szent királyok törvényei". A kora Árpád-kori törvények fennmaradásának története
336 MIKÓ GÁBOR (egymást követő) kapitulum, amelyek hiányoznak az admonti kódexből.58 Érdekes, hogy hasonló jelenséget — holott kimutatható — nem szokás emlegetni az esztergomi zsinatok esetében. Ennek oka valószínűleg az, hogy a modern szakirodalomban helyet kapott egy komoly tévedés. Závodszky kiadásából kitűnik, hogy a korábbi zsinat hetvenkét kánonjából, amelyek a 12. századi Pray-kódexben szerepelnek, a Thuróczy-kézirat az utolsó négyet nem tartalmazza.59 Jánosi Monika 1975-ös doktori disszertációjának végén az egyes, 11. századi törvényeket tartalmazó kódexeknek a kapcsolatait elemezte, mindenekelőtt tartalmuk összevetése révén. O is felhívta a figyelmet a Thuróczy-kódexből hiányzó zsinati cikkelyekre, hozzátéve, hogy ez a jelenség az említetten kívül csak a „nagyobb” Nádasdy- és a Festetics-kódexben mutatható ki.60 (Utóbb ezt 1978-ban, a Szent István törvényeit megőrző kódexeket bemutató tanulmányában is kiemelte.)61 A zsinati kánonok a négy fenti kéziraton kívül az alábbi kollekciókban maradtak fenn: a Budai-, a Gregoriánczi-, a Debreceni és a Lőcsei kódexekben.62 Ezeket átvizsgálva egyetlen olyanra sem akadtam, amely a Pray-kódexben ránk maradt változat négy utolsó cikkelyét tartalmazná. Ez az eltérés pontosan ugyanolyan jellegű, mint amelyet az istváni törvények kapcsán említettem, csak itt a későbbi kéziratok tartalmaznak egységesen négy (egymást követő) cikkellyel kevesebbet, mint az egyetlen ismert korábbi variáns. Ez pedig ismételten olyan sajátosság, amely éppen hogy nem a szétszórt, utólag, a 15. században, egymástól független, különböző forrásokból összekompilált szöveghagyományra utal, hanem az egész kora Árpád-kori dekretális anyag aránylag egységes tradíciójára. Mindezek ismeretében a következőket kell hangsúlyozni: a Budai- és a Thuróczy-kódexek összeállítói a 15. században két szöveg kivételével ugyanazokat a törvényeket másolták le. Az egyes dekrétumok felépítése és sorrendje — leszámítva az említett kivételt — a két kötetben megegyezett. Maguk a szövegek ugyanazokat a jellegzetes eltéréseket mutatják fel az ismert korábbi szerkesztésekhez képest. Részletesebb elemzéssel azonban kimutatható, hogy bizonyos, a dekrétumok szerkezetében, valamint magukban a szövegekben felfedezhető különbségek nem teszik lehetővé, hogy a két kódex között sztemmatikai kapcsolatot tételezzünk fel, és közvetlen forrásuk sem lehetett közös. Ha e két kéziratot (valamint, az egyes későbbi kódexek textusa alapján feltételezett további 15. századi, vagy régebbi példányokat) a Corpus Juris összeállítását megelőzően létrejött 16. századi törvénykollekciók fentebb már ismertetett forrásbázisával egybevetjük, nem gondolhatjuk, hogy a 15. századi másolók különböző, okleves jellegű, szétszórtan fennmaradt forrásokból tudták 58 Jánosi MTörvényalkotás i. m. 68-69. 69 Závodszky L.: Törvények i. m. 205. 60 Jánosi MCorpus Juris i. m. 147. 61 Uő: Kódexek i. m. 253. (A szerző az esztergomi zsinatok problematikáját tárgyaló külön tanulmányában [Uő: Esztergomi zsinatok i. m. 26-27.] a jelenségre nem tért ki.) 62 L. Budai-kódex: a Kollár-féle másolat (jelzetét 1. a 42. jegyzetben) 93-103. lapjain; Gregoriánczi-kódex (OSzKK Föl. Lat. 4126.) föl. 89r-93v; Debreceni kódex (jelzetét 1. az 53. jegyzetben) föl. 38r-39v; Lőcsei kódex (Lőcsei Városi Levéltár - Státny Archív v Levoci, XXI/81.) föl. 19v-20v.
