Századok – 2016
2016 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Hoffmann István - Tóth Valéria: A nyelvi és etnikai rekonstrukció kérdései a 11. századi Kárpát-medencében
A NYELVI ÉS AZ ETNIKAI REKONSTRUKCIÓ KÉRDÉSEI... 273 csán Kristó Gyula a környező lakosság névadói szerepét emelte ki. Mivel a kérdéssel a következőkben részletesen is foglalkozni kívánunk, ehhez kapcsolódóan csupán egyetlen gondolatot bocsátunk előre. A helynevek funkcionális jellemzőit taglalva arra mutattunk rá, hogy e névfajta egyik fontos funkciója az identitásjelölő és identitásképző szerep. Ennek tudatában pedig nagyon is indokoltnak tartjuk annak a lehetőségnek a felvetését, hogy a Kér, Megyer stb. törzsneves falvak a bennük lakók névadói tevékenységét legalább olyan eséllyel jelzik, mint az esetleges környezetükét. A törzsi hovatartozás ismerete ugyanis a honfoglalás utáni évszázadokban feltétlenül olyan tényező lehetett, ami a korabeli emberek identitástudatát erősen (még azt is megkockáztathatjuk, hogy egy ideig talán a legerősebben) meghatározta. 3. A törzsi helynevek problematikája — Kniezsa István tételeinek vizsgálata Kniezsa István a Kárpát-medence 11. századi nyelvi-etnikai viszonyainak vizsgálatában történeti, nyelvészeti és régészeti bizonyítékokat használt fel. Ezt a komplexitásra törekvést, a különböző tudományterületek eredményeinek figyelembevételét mi magunk is elengedhetetlennek tartjuk egy ilyen bonyolult kérdéskör megvilágításában, ám a továbbiakban mi csak a nyelvtudományi érveket kívánjuk áttekinteni. A történeti, régészeti bizonyítékokat történész és régész szakembereknek kell elemezniük.47 Kniezsa a magyar nyelvterület jellemzésekor ugyan csak harmadikként tárgyalja a honfoglaló magyar törzsek neveiből alakult helyneveket, ám vizsgálatában ezek központi, meghatározó szerepet töltenek be, így elemzésünkben ezzel a névcsoporttal foglalkozunk elsőként és legrészletesebben. A magyarok jelenlétét igazoló helynévi adatoknak Kniezsánál ez a csoport teszi ki a nagyobbik felét: a 242 törzsnévi helynév mellett ugyanis 198 egyéb helynevet sorol fel, s ezt egészíti ki további 202 nem magyarokra utaló helynévvel (ebből 184 szláv, 7 török, 11 német eredetű név).48 A törzsnévi helynevek tehát Kniezsa nyelvészeti bizonyítékként felhasznált adatainak csaknem a 40%-át adják. Ez az arány már önmagában is jelzi e névcsoport kiemelt szerepét, s mindezt még inkább elmélyíti az a funkció, amit ennek a névtípusnak a szerző tulajdonít, besorolva őket az 47 Ahogyan megtette ezt Kniezsa történettudományi érveire vonatkozóan Kristó Gyula is; vö. Kristó Gy.: Magyarország népei i. m. 5-8. 48 Erre lásd Kniezsa I.: Magyarország népei i. m. VIII. Adattár című fejezetét: 456-471.
