Századok – 2016
2016 / 1. szám - KÖZLEMÉNYEK - Tengely Adrienn: Az 1931. és 1942. évi egri egyházmegyei zsinatok
AZ 1931. ÉS 1942. ÉVI EGRI EGYHÁZMEGYEI ZSINATOK 165 lási tárgyú könyvek kerüljenek kötelező érvénnyel a plébániai könyvtárakba — vagy a Mezőkövesdi kerület javaslata szerint a Papnevelő Intézetbe —, a más jellegűek szabad hagyatékozás alá essenek.229 Ugyanezen kerület kérte továbbá, hogy az elhunyt papok reverendáit juttassák a kispapoknak, mivel a rokonok méltatlan módon „abból szoknyát és hasonló dolgokat készítenek. (...) Különösen most jelentene ez sokat, amikor már a szemináriumból nem kapnak úgy, mint régen és annak a beszerzése, különösen szegény származású növendéknél igen nagy gondot okoz.”230 Bár kezdetben ez a javaslat nem nyerte el az érsek tetszését, de később mégis bekerült az új statútumokba, szemben a könyvekkel kapcsolatos kéréssel.231 Újdonságként jelent meg, hogy 1942-ben már 5%-ban szabták meg a Papi Nyugdíjintézet és a Papnevelő Intézet számára kötelező hagyaték összegét, szemben a korábbi szabályozással, amikor az összeget még nem határozták meg pontosan.232 A XX. fejezet a papi nyugdíjügyet szabályozta az Egyházmegyei Papi Nyugdíj- és Segélyalap szabályaival összhangban. 1941-ben a mise- és stóladíjakhoz hasonlóan az inflációra hivatkozva az esperesi kerületek papsága nyugdíjemelést kért, sőt, a Mezőkövesdi kerület a nyugdíjas papok számára föld kiutalását is javasolta, bizonyára a háborús viszonyok közepette ezt biztosabb megélhetési forrásnak tekintve.233 Az 1930-as években került sor a papok kórházi kezelésének és üdülési lehetőségének központi rendezésére, ami a káptalan javaslatára be is került az 1942-es statútumokba: az egri Szent Vince Kórházban a Szmrecsányi érsek által létesített alapítvány évi 200 nap másodosztályú ingyenes ápolásra nyújtott lehetőséget a rászoruló papoknak, a galyatetői tisztviselői üdülőben pedig a nyár során az egyházmegyei papság kedvezményes nyaralásban részesülhetett.234 Az utolsó, XXI. fejezet az oktatásüggyel foglalkozott, mely mindkét zsinati törvénykönyvben pontosan tükrözte a kor viszonyait, különösen a katolikus egyesületek megnövekedett jelentőségét. Lefektették a tanfelügyelők, a plébánosok, az egyházközségi tanács, a tanítók, valamint a tanítónők kötelességeit is, ez utóbbiak esetében olyan speciális női feladatokra is kitérve, mint például a korban nagy érdeklődésre számot tartó népművészet és népviselet ápolása, valamint a szerény öltözködésre és a divat túlkapásainak elkerülésére irányuló példamutatás. Az iskolás korosztály vallási neveléséről is képet alkothatunk a statútumokból: a hitoktatók kötelességévé tették az 1920-as években létrejött és országszerte viharos gyorsasággal elterjedt Szívgárdák235 megszervezését, mint a „vallásos nevelés egyik legalkalmasabb eszközét”, azonban az 1942-es statútumok ezeknek már csak a vezetéséről írnak,236 így arra következtethe229 EFL AN SA, Az esperesi kerületek javaslatai 1941 I., IV, XX., XXTV kér. 230 eel AN SA, Az esperesi kerületek javaslatai 1941 I. kér. 231 Az 1942. évi... i. m. 117. 232 Az 1942. évi... i. m. 116-117. 233 EFL AN SA, Az esperesi kerületek javaslatai 1941 I., IV, X., XIX. kér. 234 EFL AN SA, A káptalani bizottság javaslatai 1941; Az 1942. évi... i. m. 116. 235 Gergely Jenő: Katolikus egyház, magyar társadalom 1890-1986. Prohászkától Lékaiig. Tankönyvkiadó, Bp., 1989. 52. 236 Az 1942. évi... i. m. 128.
