Századok – 2016
2016 / 1. szám - KÖZLEMÉNYEK - Tengely Adrienn: Az 1931. és 1942. évi egri egyházmegyei zsinatok
166 TENGELY ADRIENN tünk, hogy az 1930-as évek folyamán ez minden katolikus elemi iskolában megalakult és működött. Kiemelték a statútumok, hogy ahol lehetőség van, az egyházközségek óvodát is hozzanak létre, hogy a gyermekek minél korábban részesülhessenek katolikus szellemű nevelésben, illetve a katolikus iskolához minden körülmények között ragaszkodjanak és katolikus gyermekeket ne engedjenek más jellegű iskolába járni. Sőt, ahol a szülők szegénysége folytán nagyon magas az iskolamulasztások száma, ott a katolikus egyesületekkel karöltve az iskolához kötődő napközi otthont is létesítsenek, ahol a szegény gyermekekről gondoskodnak. Az 1931-es statútumok ezen fejezeten belül külön kitértek az iskolán kívüli nevelésre, különösen az ifjúsági korosztályra, illetve ennek egyesületeire helyezve a hangsúlyt. A fiúk esetében különösen a leventeintézményt emelték ki, amelynek az irányításában és munkájában való részvételt a plébánosok, a hitoktatók és a tanítók kötelességévé tették, „tekintettel azokra a fontos egyházi és hazafias érdekekre, amelyek a Levente-intézményhez fűződnek.”237 Az ő feladatuk elsősorban abban állt, hogy a levente világi jellegű intézményét mind inkább közelítsék a vallás világához, például követeljék meg a leventék misehallgatását, gyónását, áldozását, illetve tartsanak számukra vallási témájú előadásokat, elmélyítve az ifjúságban a vallásos érzületet. A korban sok panasz érte a leventét a papság részéről, különösen mert a foglalkozásokat vasárnap tartották, így az állami szervezettel szemben valószínűleg az egyház sikeresebb taktikának vélte, ha abba beépül és így „megkereszteli” azt.238 Az iskolából kikerült leányok számára a nagy népszerűségnek örvendő Mária-kongregációk, illetve a kevésbé ismert Szent Margit Egyesületek megszervezését ajánlották a tanítónők közreműködésével. A felnőtt lakosság képzésére nem az egyesületi munkát, hanem tanfolyamok és részben vallási és egyháztörténeti témájú előadások tartását javasolták, lehetőleg a Katolikus Népszövetség munkaprogramja alapján.239 Az 1942-es statútumok már külön fejezetben foglalkoztak a népművelés kérdésével. A levente jelentősége nem csökkent és a vele kapcsolatos kötelességek is azonosak maradtak, de mellette a korábbi egyesületek helyett megjelent az 1930-as évek közepén megalakult KÁLÓT és KALÁSZ, mint az egyházmegye hivatalos ifjúsági szervezetei,240 amelyek megszervezését mindenhol kötelezővé tették. Hasonlóképpen az 1930-as évek katolikus életének változását jelzi, hogy a felnőttek képzését már nem a Katolikus Népszövetség, hanem az Actio Catholica munkaprogramja alapján javasolták.241 Az 1931-es oktatásügyi törvényeket az Egyházmegyei Tanfelügyelőség véleményezte. Az esperesi kerületeknek ilyen jellegű kéréseik, javaslataik szinte 237 Az 1931. évi... i. m. 110. 238 Gergely J.: A katolikus egyház 1919-1945 i. m. 153-154., 162-163. 239 Az 1931. évi... i. m. 110. 240 Balogh Margit: A KÁLÓT és a katolikus társadalompolitika 1935-1946. MTA Történettudományi Intézete, Bp., 1998. (Társadalom- és Művelődéstörténeti Tanulmányok) 23. 26-32.; Gergely J.: A katolikus egyház 1919-1945 i. m. 141-142, 155-164. 241 Az 1942. évi... i. m. 130.
