Századok – 2016
2016 / 6. szám - TÖRTÉNETI IRODALOM - Borhi László: Főkonzulok, követek és nagykövetek. Szerk. Baráth Magdolna, Gecsényi Lajos
TÖRTÉNETI IRODALOM 1617 Tabajdi Gábor egy egészen új szemszög felől közelítette meg a Rákosi-, majd a Kádárkori Budapestet. Más korszakot vagy más országot bemutató „történelmi útikalauz” jellegű munkák íródtak, de ebben a témában ehhez hasonló kiadvány - a már említett közös könyvön kívül-, még nem született. Ez a jelleg is hozzájárulhatott ahhoz, hogy jól el tudta benne helyezni más kutatók és saját tanulmányainak helyszíneit. A kötet stílusa olvasmányos, szakzsargonokat nélkülöz, és a helyszínekhez kapcsolódó eseményeket is úgy mutatja be, hogy azok számára is könnyen érthető legyen, akik esetleg nem jártasak a témában. Hangsúlyoznom kell a megjelent illusztrációk fontosságát, amelyek elsősorban táblázatok és fényképek. Az előbbiben többek között pontos címekkel szolgál az Államvédelmi Hatóság, illetve a Belügyminisztérium ingatlanjairól (irodák, az állambiztonsági vezetők lakásai), a titkos lakások állományáról, a fontosabb találkozók helyszíneiről és a tiltott szórakozóhelyekről is. Ezek azért bírnak nagy jelentőséggel, mert ezáltal pontosan beazonosíthatóvá válhatnak. Egyedülálló a közölt fotódokumentáció is, mivel egyrészt olyan fényképek szerepelnek benne, amelyek bemutatják a korabeli fővárost. Forrásként a levéltárban őrzött fotók mellett felhasználta a Fortepan oldal képeit is, amelyek bárki számára elérhetőek. Illetve, amit talán még inkább ki kell emelni, azok a megfigyelések során készült képek. így láthatunk Örkény Istvánról, Imre Katalinról és Krassó Györgyről is titokban készült fényképeket. Ezeket a fotókat az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának aktáiban lehet megtekinteni. Ha valaki a szerző korábbi könyveit már olvasta, nem fog csalódni a nyomdai kivitelezésben sem, és külön ki kell emelni a borítót, hiszen a belső oldalán találhatók a térképek, szinte pontosan úgy, mint egy igazi útikönyv esetében. Összefoglalásként elmondható, hogy a könyv a bevezetőben megfogalmazott tudományos-ismeretterjesztő munkának abszolút megfelel, az olvasó számára könnyen befogadhatóvá teszi a közölt információkat, ugyanakkor a téma és a források bemutatása tudományos igényű, megfelelően alátámasztott. Emellett „történelmi útikönyv”-ként is tökéletesen megállja a helyét, hiszen könnyen turistává válhat az olvasó a könyv olvasása során, a helyszínek felkereshetőek; és ez is egyfajta módja annak, hogy szembenézzünk a múlttal. A megfigyelési ügyek bemutatásával egyéni sorsokat ismerhetünk meg közelebbről, amelyek kitűnően érzékeltetik a titkosszolgálatok korabeli helyzetét és jelentőségét. A címben megfogalmazottaknak eleget téve, a könyv megjelenésével egy kiterjedt budapesti titkosszolgálati hálózat megismerése kezdődött el, de még vár a befejezésre, ami teljes mértékben talán nem is igazán lehetséges. Szakái Veronika FŐKONZULOK, KÖVETEK ÉS NAGYKÖVETEK Szerk. Baráth Magdolna, Gecsényi Lajos MTA BTK, Bp., 2015. 306^ o. Baráth Magdolna és Gecsényi Lajos új könyve a Külügyminisztérium személyzeti politikájával, a Kül- illetve a Belügyminisztérium, valamint a hírszerzés kapcsolatával, végül a külképviseletek hálózatának kibővítésével foglalkozik a szovjet megszállás időszakában. A nagylélegzetű kötet széles forrásbázisra épül, részben a Külügyminisztérium 1950 előtti
