Századok – 2016
2016 / 1. szám - KÖZLEMÉNYEK - Tengely Adrienn: Az 1931. és 1942. évi egri egyházmegyei zsinatok
163 lentétben a boldog békeidőben az 1 koronás olvasott mise stipendiumáért 30 drb tojás volt vásárolható.”209 A XIII. és a XIV fejezet az egyházi alkalmazásban álló világi személyek, a kántorok és a harangozok jogait és főképp kötelességeit szabta meg. A káptalan ezen fejezetekhez nem fűzött érdemi észrevételt, az esperesi kerületek papsága — akik az alkalmazottakkal napi kapcsolatban álltak —, azonban igen. A Polgári és a Rakamazi kerület kérte, hogy a tanítói feladatokat nem ellátó kántorok is legyenek a helyi tantestület és kerületi tanítói kör tagjai, mivel a gyermekek énektanításával és énekkarok vezetésével tanító jellegű munkát is végeznek,210 az Ónodi és a Nagykállói kerület pedig azt javasolta, hogy az eredményesebb munkavégzés miatt válasszák szét a kántori és a tanítói állásokat.211 Az új statútumokba azonban nem kerültek be ezek a kívánalmak. A Felső-hevesi és a Füzesabonyi kerületből kérték, hogy a harangozó kiválasztása ne egyedül a plébános és az esperes joga legyen, hanem az egyházközségi képviselőtestületet is hallgassák meg az ügyben, bár hosszas eszmecsere után végül is a füzesabonyiak elálltak ezen javaslatuktól, mivel úgy vélték, a képviselőtestület tagjai nem tudják kellőképpen megítélni, hogy ki alkalmas erre a tisztségre.212 Ennek ellenére az új statútumokba bekerült, hogy az esperes a plébános és az egyházközségi tanács meghallgatása után nevezi ki a harangozót, aki ekkor érdekes módon még kizárólag csak férfi lehetett.213 A XV fejezet az egyházi műemlékek fenntartását, az új építkezéseket és beszerzéseket szabályozta, illetve ennek kapcsán az Egyházmegyei Egyházművészeti Bizottság munkaköréről szólt, amit éppen Szmrecsányi érsek javaslatára alakítottak meg minden egyházmegyében.214 A műemlékek fenntartását az állami törvények is szabályozták — 1881. évi 39. te. és 1929. évi 11. te.215 —, s a bizottság is bizonyára megfelelően működött, mert erre vonatkozóan sem a káptalan, sem az esperesi kerületek nem küldtek javaslatot, s az 1942-es statútumok sem tartalmaztak jelentős módosítást. A XVI. fejezet az alsópapság számára igen lényeges, zsebbevágó kérdést, a stóladíjakat taglalta. A stóladíjak összege már az első zsinaton is sok kérdést vetett fel, Szmrecsányi érsek először úgy gondolta, egységesíteni kellene ezt az egész egyházmegyében, de később meggyőzték, hogy helyesebb a megszokott módon ennek összegét a helyi canonica visitatiók szerint megállapítani egy egységes átszámítási kulcs alapján. Azonban ahol ez már végképp tarthatatlanná vált, ott esetről esetre lehetővé tették ennek felülvizsgálatát.216 Az infláció miatt azonban a megadott kulcs alapján kiszámított stóladíjak217 egyre jobban elértéktelenedtek, így tíz évvel később már több kerület papsága is kérte az AZ 1931. ÉS 1942. ÉVI EGRI EGYHÁZMEGYEI ZSINATOK 209 EFL AN sa, Az esperesi kerületek javaslatai 1941 XIX. kér. 210 EFL AN SA, Az esperesi kerületek javaslatai 1941 XXIII., XXIV kér. 211 EFL AN SA, Az esperesi kerületek javaslatai 1941 III., XXVI. kér. 212 EFL AN SA, Az esperesi kerületek javaslatai 1941 IX., XII. kér. 213 Az 1942. évi... i. m. 36. 214 Püspökkari tanácskozások 1919-1944 i. m. 1929. március 13. 9. 215 Az 1931. évi... i. m. 146-147. 216 Az 1931. évi... i. m. 123-124. 217 1 R. forint = 60 krajcár = 2.10 aranykorona = 2.40 pengő (Az 1931. évi... i. m. 85.)
