Századok – 2016
2016 / 1. szám - KÖZLEMÉNYEK - Tengely Adrienn: Az 1931. és 1942. évi egri egyházmegyei zsinatok
162 TENGELY ADRIENN re vezetve. Ehhez nemcsak elméleti szabályokat, hanem gyakorlati útmutatást is adtak a statútumok, különösen a vegyes házasságok terén: „Serdülő lányokat és ifjakat óvni kell a másvallásúakkal való ismeretségektől. Ha pedig a plébánosnak tudomására jut, hogy valamelyik híve vegyesházasságot szándékozik kötni, mindent el kell követnie annak megakadályozására. Keresse fel személyesen az érdekelteket, igyekezzék a rokonokat megnyerni szószólókul. Ha pedig nem tudná megakadályozni a vegyesházasságot, arra törekedjék, hogy az Egyház törvényeinek betartásával kötessék meg. Tanítsa meg híveit, hogy ha házasságkötésre határozzák el magukat, legelőször lelkiatyjukhoz forduljanak.”200 Hasonlóképpen az igen kényes kérdésnek számító fogamzásgátlás megakadályozása is nagy ügyességet kívánt a papságtól: „nagy eszéllyel, de erélyesen küzdeni kell, úgy nyilvános tanítások által, mint különösen a gyóntatószékben, súlyosabb eseteknél a feloldozás megtagadásával, felvilágosítva a vétkezőket, hogy mint Aquinói Szent Tamás tanítja, a fogamzás megakadályozása mindjárt az emberölés után következő nagy bűn.”201 A második zsinat előtt a káptalan csak néhány szigorítást javasolt a fejezetben, például az 1931-es statútumokkal szemben javaslatára kötelezővé tették a beteghez Oltáriszentséget vivő pap számára a karinget és a fedetlen főt időjárástól függetlenül — eddig zord idő vagy nagy távolság esetén megengedett volt a kabát és a sapka202 —, illetve elrendelték, hogy magánházaknál ezentúl csak elkerülhetetlen szükség esetén szabad esketni.203 Ezzel szemben az esperesi kerületekből sokféle javaslat érkezett. Az egyik legfőbb kívánság — ami felmerült már az 1931-es zsinat előtt is — a szombati esküvők megtiltása volt, mivel „tapasztalat szerint e napokon a násznép egész éjjel mulatozván, könnyelműen elhanyagolja a másnapi szentmisehallgatást.”204 Az érsek is egyetértett ezzel, de úgy vélte, hogy ezt nem lehet erőltetni, bár felhívta a papság figyelmét arra, hogy lehetőleg intsék híveiket, hogy ne szombaton tartsák az esküvőket.205 Szintén több kerületből kérték, hogy a Methodus infirmos providendi imakönyv elavult szövegét alakítsák át a kor igényeinek megfelelően és egészítsék ki a betegek neméhez és korához illeszkedő magyar imákkal is, mivel „számolni kell a mai ember gyenge idegzetével”.206 Sok esperesi kerület kérte a misedíjak felemelését is a változó gazdasági viszonyok közepette,207 „hiszen a mai stipendium208 egy olvasott misénél még 4 tojás árát sem üti meg, míg ezzel el200 Az 1931. évi... i. m. 71-72.; Az 1942. évi... i. m. 53-54. 201 Az 1931. évi... i. m. 71.; Az 1942. évi... i. m. 53. 2°2 EpL AN SA, A káptalani bizottság javaslatai 1941; Az 1931. évi... i. m. 67.; Az 1942. évi... i. m. 47. 203 EFL AN SA, A káptalani bizottság javaslatai 1941; Az 1931. évi... i. m. 78.; Az 1942. évi... i. m. 62. 204 EFL AN SA, Az esperesi kerületek javaslatai 1941 XXIV kér. 205 Az 1931. évi... i. m. 123.; EFL AN SA, Az esperesi kerületek javaslatai 1941 XXIV, XVII. kér. 206 EFL AN SA, Az esperesi kerületek javaslatai 1941 L, XVII., XVIII., XX. kér. 207 EFL AN SA, Az esperesi kerületek javaslatai 1941 V, X., XIX., XXII., XXIII. kér. 208 Stipendium (lat.): bér, zsold. Az egyházi szóhasználatban adomány a papnak a mise meghatározott szándékra történő bemutatásáért.
