Századok – 2016
2016 / 1. szám - KÖZLEMÉNYEK - Tengely Adrienn: Az 1931. és 1942. évi egri egyházmegyei zsinatok
AZ 1931. ÉS 1942. ÉVI EGRI EGYHÁZMEGYEI ZSINATOK 161 mel.191 A temetések kapcsán több esperesi kerületből is felmerült 1941-ben annak kívánalma, hogy a latin nyelvű szertartásban magyar imák is helyet kapjanak192 — ajánlották is ehhez Csintalan József diósgyőri plébános temetési imakönyvét193 —, azonban ezt az érsekség nem engedélyezte, csupán rövid gyászbeszédeket. A helyi kántorok által költött verses búcsúztatókat ismételten szigorúan megtiltották - ennek tilalmát a kántorok feladataival foglalkozó fejezetben is újra hangsúlyozták. A zsinatok bizonyítják, hogy a vegyes vallású vidékeken a felekezeti súrlódások egyik fontos színterét jelentették a temetések: a Rakamazi esperesi kerületből felmerült annak kívánalma, hogy az érsekség egyértelműen tiltsa meg a másvallásúakért való harangozást és erre kérje fel a hajdúdorogi görög katolikus püspököt is, „mivel sok gyűlölség és kellemetlenség származik abból, hogy a latin szert, templomban a másvallásúaknak nem harangoznak semmi pénzért, a gör. szert, templomban pedig meghúzzák [sic!] a harangokat a másvallásúaknak is ha fizetnek érte.”194 Nem tudjuk, megkeresték-e ezzel kapcsolatban a hajdúdorogi egyházmegyét, de a másvallásúakért való harangozás tilalma valóban bekerült az 1942-es statútumokba.195 A XII. fejezet témája a szentségek. Az egyházi törvénykönyv minden részletre kiterjedően szabályozta ezt a kérdést (731-1143. kánon),196 így az egyházmegyei statútumok csupán a legfontosabb dolgok kiemelésére és egyes esetekben a helyi viszonyoknak megfelelő gyakorlati útmutatásra szorítkoztak. A két zsinat statútumai a szentségeket illetően alig térnek el egymástól, hisz egyrészt az általános egyházjogi szabályozásban nem történt változás, másrészt pedig a felmerülő társadalmi problémák terén sem javult a helyzet. Jelentősebb újdonságként csak a szegények számára felállítandó misepersely jelenik meg az 1942-es statútumokban.197 Mindkét statútumban a szentségek közül különösen a házasság kapott kiemelt szerepet, mellyel annyit foglalkoztak, mint a többivel összesen.198 Ennek egyik okát abban kell látnunk, hogy a házasság megkötését és felbontását illetően rengeteg speciális eset merült fel. Másrészt indokolta ezt az egyházmegye vallási viszonyaiból adódóan a vegyes házasságok gyakorisága is, ami Magyarországon már évszázadok óta akut problémának számított és minden fél számára elfogadható szabályozását az egyházpolitikai törvények sem oldották meg.199 Hasonlóképpen központi útmutatást és minden részletre kiterjedő szabályozást igényeltek a 20. század új kihívásai is: a tisztán polgári házasságok, az együttélések, a válások, a fogamzásgátlás. Minderre felelnie kellett a papságnak, sőt, kezelnie kellett ezeket, híveiket az egyház által megkövetelt életvitel191 Az 1931. évi... i. m. 60-62.; Az 1942. évi... i. m. 64-67. 192 EFL AN SA, Az esperesi kerületek javaslatai 1941 I., IX., XX. kér. 193 Csintalan József-. Alkalmi imák. Ludvig Nyomda, Miskolc, 1934. 194 EFL AN SA, Az esperesi kerületek javaslatai 1941 XXIV kér. 195 Az 1942. évi... i. m. 64. 196 Sipos IKath. egyházjog i. m. 19-25., 118-162. 197 Az 1942. évi... i. m. 46. 198 Az 1931. évi... i. m. 63-71., 71-79.; Az 1942. évi... 41-53., 53-64. 199 Hermann E.: i. m. 1973 338-339., 458-459., 461-463., 469.; Salacz G.: i. m. 81-88., 104-107.
