Századok – 2016
2016 / 6. szám - KÖZLEMÉNYEK - Somogyvári Lajos: Iskolai hitoktatás 1957-ben
ISKOLAI HITOKTATÁS 1957-BEN 1539 megjelentetését is kritizálták, mivel azt előzőleg nem tárgyalta meg a KB.12 A minisztérium felelősségét már ekkor felvetette Cservenka Ferencné, az MSZMP IKB Agitációs és Propaganda Osztályának helyettes vezetője.13 Az oktatásügy irányításával szembeni kritikus hangvétel a későbbiekben tovább erősödött - az ennek hátterében lévő, minisztériumon belüli ellentétekre, pozícióharcra lentebb még kitérünk. A Népszabadság ezt követően egyre több „támadásról” és „visszaélésről” számolt be: a XIII. kerületi Kilián György utcai általános fiúiskolában például a diákok állítólag megverték azokat a társaikat, akik nem iratkoztak be hittanra, a tanárok pedig a szülők megkérdezése nélkül, „hivatalból írattak be” gyereket, miután rábeszélték őket a jelentkezésre.14 A propaganda hatására a kemény kéz politikáját követelő szélső baloldalon tovább erősödött a pedagógusellenes hangulat, s ennek egyik lecsapódásaként Somogy és Szolnok megyében a diákokat röplapokon uszították ismeretlenek tanáraik ellen.15 A felmerülő problémák módosították az alig néhány hete érvényben lévő szabályozást. Az újabb utasítás 1957. január 19-én jelent meg Jóború Magda miniszterhelyettes aláírásával.16 A szülők „szabad döntésének biztosítására” (ismét 12 Jegyzőkönyv a Szervező Bizottság 1957. január 12-ei üléséről. In: A Magyar Szocialista Munkáspárt ideiglenes vezető testületéinek jegyzőkönyvei. V. 1956. november 14. - 1957. június 26. Szerk. Baráth Magdolna — Feitl István — Némethné Vágyi Karola — Ripp Zoltán. Bp. 1998. 72. 13 Cservenka Ferencné az MDP, majd az MSZMP KB Agitációs és Propaganda Osztályának helyettes vezetője 1954 és 1957 között, 1957. február 26-tól 1988-ig az MSZMP IKB, majd KB tagja, 1958-tól országgyűlési képviselő, (http://www.neb.hu/hu/mszmp-kb-19561962, letöltés 2016. jan. 2.) 14 Döntse el a szülő! Népszabadság, 1957. január 16. 2., Biztosítani kell a hitoktatás fakultatív jellegét. Népszabadság, 1957. január 17. 7. 15 Övezze tisztelet a becsületes magyar pedagógusokat. Népszabadság, 1957. február 2. 6.; A falragaszok és röplapok először 1956. december 14-én jelentek meg Kaposvár utcáin, aláírás nélkül. Minden pedagógust „fasiszta ellenforradalmárként” bélyegeztek meg és egyes iskolákat, tanárokat külön is megvádoltak. A jelenségtől mind a megyei pártirányítás, mind a pedagógus szakszervezet elhatárolódott. Az MSZMP megyei Intézőbizottsága nem azonosítja magát a pedagógusokat gyalázó röplapokkal. Nyilatkozat. Vonják felelősségre a pedagógusellenes röplapok készítőit. Somogyország, 1956. december 23. 1. Később Jóború Magda így jellemezte az 1957 eleji helyzetet: „[...] az a téves nézet vált uralkodóvá a helyi szerveknél, hogy a pedagógusok nagy többsége ellenforradalmár, a pedagógusokat különös felelősség terheli az ellenforradalomért, s ennek megfelelő gyakorlati intézkedések is történtek a helyi karhatalmi és tanácsszervek részéről.” — Szocialista közoktatásunk helyzetéről. Köznevelés, 13. (1957: 13. sz.) 278. 16 MNL OL XIX-A-83-a-14/1957. 852/853-2/1957. V. főosztály. A hittantanulásra jelentkezés rendje. 1957. január 19. Jóború Magda a Zrínyi Ilona Népi Kollégium igazgatója (1946-1947), a Magyar Nők Demokratikus Szövetségének főtitkára (1948—1950), 1948 és 1954 között az MDP KV tagja, 1950 és 1958 között oktatás-, majd művelődésügyi miniszterhelyettes, 1954-től haláláig az UNESCO Magyar Bizottságának vezetője. 1956-tól a Pedagógiai Szemle és a Köznevelés szerkesztője, a Petőfi-kör pedagógusvitájának egyik vezetője. 1958 után az Országos Széchényi Könyvtár igazgatója, 1961-ben védte meg kandidátusi értekezését neveléstudományból, 1981- től egy évig a Magyar Pedagógiai Társaság elnöke. Ferenczy Endréné: Jóború Magda, 1918-1982. In: Az Országos Széchényi Könyvtár évkönyve 1981. Felelős szerk. Németh Mária. Bp. 1983. 7-11., Géczi János: A pedagógiai sajtó. 1956. Educatio 15. (2006) 511-538.
