Századok – 2016
2016 / 1. szám - KÖZLEMÉNYEK - Tengely Adrienn: Az 1931. és 1942. évi egri egyházmegyei zsinatok
156 TENGELY ADRIENN az egyik legtöbb kérdést és kívánalmat felvető téma a javadalmi földek bérbeadása volt. Elsősorban azt kifogásolták, hogy az első zsinat sok kérdést nem gyakorlatiasan szabályozott: például a föld jövedelmét nem gazdasági, hanem polgári évben számították, a munkabéreket pedig megszabták, holott annak valódi értéke évről-évre változott.159 Kérték továbbá több helyről is, hogy új plébános kinevezésekor a plébánia-épületben található lámpák ne képezzék a leltár részét — csupán a vezetékek —, mivel azokat a korábbi plébános a saját pénzén vásárolta és lehet, hogy utódja ízlésének nem is felelnek meg, így felesleges lommá válnak.160 Az 1942-es zsinat csak részben orvosolta ezeket a problémákat: például a lámpákat kivették az átadásra kötelezett tárgyak közül, de a földjövedelem polgári évi számítását meghagyták. Emellett fontos változásként jelent meg, hogy az új statútumok hangsúlyozták minden egyházközségben a külön plébániai és egyházi leltár szükségességét és kimondták, hogy a befolyt egyházi adóból illetve párbérből először az új plébánost kell kielégíteni, s csak a fennmaradó részt kaphatja meg elődje.161 A VI. fejezet tükrözte leginkább a kor szellemiségét a papság társadalmi tevékenységének szabályozásával,162 amelyet az egyházi vezetés igen nagy jelentőségűnek értékelt, ahogy az Szmrecsányi érsek zsinati záróbeszédéből is kitűnik.163 A zsinat előírásaiból Szent Páll szavai sugároznak: „mindenkinek mindene lettem” (lKor 9,22) - ez a követendő példa a papság számára is, ahogy az 1931-es statútumok megfogalmazták: „a jó lelkipásztor nem szorítkozik arra a munkakörre, melyet a templom és iskola nyújtanak neki”.164 A statútumok elsősorban a katolikus egyesületekre helyezték a hangsúlyt, a papság feladatául jelölve ki a korban rendkívül népszerű és nagyjelentőségű hitbuzgalmi társulatok alapítását, de anélkül, hogy ennek pontos fajtáját — Oltáregylet, Máriakongregáció, Jézus Szíve Társulat, Elő Rózsafüzér Társulat stb. — megszabták volna, vagyis ezt a helyi viszonyokat leginkább ismerő lelkipásztor belátására bízták. Érdekes, kimondottan egy nagy átfogó vallásos egyesület alapítását ajánlották, amely összefogná az egyházközség buzgóbb tagjait: „nem a sokféle társulat, hanem az egyházközség viszonyainak legmegfelelőbb, életerős és jól vezetett egyesület fogja a lelkeket az Egyházhoz fűzni.”165 Azonban hogy mégis minden korosztály és társadalmi csoport megtalálja benne saját igényeinek kielégítését, ezért ezen belül a kor szokásaihoz híven különféle szakosztályok — oltárgondozó, gyermeksegélyező, sajtó stb. — megszervezését javasolták. Ezen társulat ezután a statútumok elgondolása szerint az egyházközség gerincét és a lelkipásztor legfőbb segítségét jelentené. Az esetleg már működő korábbi társulatok sorsára vonatkozóan azonban nem tesz javaslatot a zsinat: működjenek-e tovább, vagy inkább olvadjanak be az új egyesületbe. A papság ilyen irányú te159 EFL AN SA, Az esperesi kerületek javaslatai 1941 IV, V, VIII., X., XVI., XX. kér. 160 EFL AN SA, Az esperesi kerületek javaslatai 1941 L, XX. kér. 161 Az 1942. évi... i. m. 89., 91.; Egyházmegyei Közlöny 74. (1942) 43. 162 Az 1931. évi... i. m. 52-54. 163 Az 1931. évi... i. m. 127-129. 164 Az 1931. évi... i. m. 52. 165 Az 1931. évi... i. m. 52.
