Századok – 2016
2016 / 1. szám - KÖZLEMÉNYEK - Tengely Adrienn: Az 1931. és 1942. évi egri egyházmegyei zsinatok
157 vékenységét az Egyházmegyei Egyesületek Központi Bizottsága irányította - 1931-ben még nincs szó arról, hogy ezt a fontos funkciót a statútumokban már itt-ott felbukkanó, de még gyermekcipőben járó Actio Catholica átvenné.166 A hitbuzgalmi mellett a statútumok javasolták a közművelődési, gazdasági és jótékonysági egyesületek, valamint a szövetkezetek támogatását is, olyan módon, hogy a papság az egyház tanítását ezekben is elhinteni igyekezzék. Szintén a kor elvárásainak megfelelően külön hangsúlyt helyeztek az ifjúsággal való foglalkozásra is. Mintegy megelőlegezve a későbbi nagy katolikus ifjúsági szervezetek — a KÁLÓT, a KALÁSZ, a KIOE — tevékenységét, a papság kötelességévé tették a fiatalok megfelelő szabadidős tevékenységének támogatását ifjúsági és felnőttképzési tanfolyamok szorgalmazásával, az ifjúsági egyesületek számára az iskola helységeinek átengedésével, megfelelő szellemiségű ifjúsági könyvtárak felállításának előmozdításával, sőt, a leventeoktatásban való részvétellel is - amely annál is figyelemreméltóbb, mert sok súrlódás fordult elő az egyház és a leventeszervezetek között.167 Szintén a pap kötelessége lett a helyi szegényügy és gyermekvédelem felkarolása, még a himlőoltás felügyelete is. Érdekes módon a munkáskérdést azonban meg sem említik a statútumok: bár az egyházmegye nagyobb része agrárjellegű vidéken terült el, de ide tartoztak a nagy borsodi iparvidékek is, amelyek indokolttá tették volna a korszakban aktuálisnak számító téma kidolgozását. A statútumok a papság társadalmi tevékenysége kapcsán kiemelten foglalkoztak a korban oly fontos kérdésnek tartott katolikus sajtó168 támogatásának és terjesztésének ügyével is, illetve ezzel párhuzamosan az „erkölcsöt rontó” lapok elleni küzdelemmel, melyet szintén a papság egyik legfőbb kötelességévé tettek. Bár elméletileg a papság mindennapi életének szerves részét képezte a társadalmi tevékenység — persze az más kérdés, a gyakorlatban így volt-e —, ennek ellenére 1942-ben furcsamód sem a káptalan, sem az esperesi kerületek javaslatai nem érintették a kérdést, csupán a kötelező sajtókimutatás részleteinek pontos szabályozását kérte a nyíregyházi esperesi kerület, mivel „ [ezen] itt senki sem tud eligazodni és mindenki egyénileg magyarázza ezt és azért kerülnek a sajtóstatisztikába olyan fantasztikus számok a nem-katolikus újságokról.”169 Ennek okát valószínűleg az Actio Catholica megszerveződésében kell látnunk: az 1942-es statútumokból is kitűnik, hogy ekkor már az AC irányította az egyház egész társadalmi tevékenységét, s a lelkipásztorok csak ennek keretén belül, ezzel összhangban tevékenykedhettek.170 Az új statútumok AZ 1931. ÉS 1942. ÉVI EGRI EGYHÁZMEGYEI ZSINATOK 166 Gergely J.: A Katolikus Egyház 1919-1945 i. m. 152.; Gianone András: Az Actio Catholica története Magyarországon 1932-1948. ELTE BTK Történelemtudományok Doktori Iskola, Bp., 2010. (Monográfiák) 1. 23-38. 167 Gergely J.\ A katolikus egyház 1919-1945 i. m. 162-163. 168 Salacz Gábor: Egyház és állam Magyarországon a dualizmus korában 1867-1918. Aurora, München, 1974. (Dissertationes Hungaricae ex historia Ecclesiae II.) 202-204.; Klestenitz Tibor: A magyar katolikus klérus és a tömegsajtó kihívásai a 20. század első harmadában. In: A 20. század egyház- és társadalomtörténetének metszéspontjai. Szerk. Bánkuti Gábor-Varga Szabolcs-Vértesi Lázár. Pécsi Püspöki Hittudományi Főiskola, Pécs, 2012. (Seria Historiae Dioecesis Quinqueecclesiensis VIII.) 117-133. 169 EFL AN SA, Az esperesi kerületek javaslatai 1941 XXV kér. 170 Gianone A.: i. m. 44-^15.
