Századok – 2016
2016 / 1. szám - KÖZLEMÉNYEK - Tengely Adrienn: Az 1931. és 1942. évi egri egyházmegyei zsinatok
152 TENGELY ADRIENN cserkész-egyenruha viselését csapatuk felvonulásakor és táborozáskor. A korban megnyilvánuló rendkívül színes egyesületi élet hatására kimondták, hogy pap csak egyházhatóságilag jóváhagyott papi egyesület tagja lehet.126 A papság politikai tevékenységét azonban továbbra is meglehetősen homályosan szabályozták, kinek-kinek a saját belátására bízva tevékenysége mértékét és minőségét, csupán annyit mond ki határozottan a 29. paragrafus, hogy a szószéken szigorúan tilos politikai kérdésekkel foglalkozni.127 AII. világháború által felvetett ügyek is megjelennek: szabályozták a papság honvédelmi és tábori lelkészi szolgálatának adminisztrációját.128 Legfontosabb újdonságként azonban a felekezeti különállás és a katolicizmus harcos védelmének erőteljes hangsúlyozása jelent meg, amire tíz évvel korábban még nem volt példa: rendkívül súlyosan vét az a pap, „aki az ún. felekezeti békéért feláldozni merészelné” a katolikus érdekeket, vagy olyan magatartást tanúsítana, amely „tápot adna a hitközönynek”. Megtiltottak mindenféle közös rendezvényt vagy ünnepélyt más felekezetűekkel, sőt, más egyházak tulajdonában lévő helyiségekben nemcsak katolikus szertartást, de még hitoktatást sem lehetett tartani.129 Az 1931-es statútumok II. fejezete az egyházmegye kormányzatával, valamint az egyes egyházi hivatalokkal foglalkozott.130 Ebben alapvetően a CIC-ben megszabott jogokat és kötelességeket rögzítették, a helyi viszonyok megkövetelte kiegészítésekkel, illetve konkretizálásokkal együtt. így például a statútumok szóltak az egyházi törvénykönyvben nem szereplő, de évszázados hagyományokkal bíró főesperesi hivatalról, amelyre az óriási kiterjedésű egyházmegye könnyebb igazgatása miatt volt szükség,131 s hasonlóképpen helyi sajátosságként jelent meg az esperesi kerületi titkár és beteglátogató tisztsége is.132 A plébános kötelességei között az egyházi törvénykönyvben előírt általános kötelezettségek mellett szintén feltűnnek a kor viszonyait tükröző kikötések is, elsősorban az egyesületi élettel és a sajtóval kapcsolatban.133 Az Alföld jelentős részét magába foglaló egri főegyházmegye sajátos viszonyait tükrözi a tanyavilág pasztorációjára vonatkozó 60. paragrafus, amely komoly kihívás elé állította a helyi papságot. Szintén a nagyrészt kevésbé iskolázott hívekből álló, vidéki jellegű egyházmegye eredményesebb pasztorációját célozták a szentbeszédek leegyszerűsítésére vonatkozó kitételek is: a papságot „a hívek képzettségi fokához mért” prédikációkra kötelezték, s kerülniük kellett a latin idézeteket is, mivel azokat „a nép úgysem érti”.134 A káplánok jogait és feladatait az egyházi törvénykönyv csak általánosságokban említi (476. kánon), rábízva a részletes szabályozást a helyi ordiná-126 Az 1942. évi... i. m. 7., 9. 127 Az 1942. évi... i. m. 10. 128 Az 1942. évi... i. m. 10. 129 Az 1942. évi... i. m. 11. 130 Az 1931. évi... i. m. 9-31. 131 Papp GyEgyházmegyei zsinati jogalkotás i. m. 13-15. 132 Az 1931. évi... i. m. 11-13. 133 A megfelelő szellemiségű könyvek és lapok, illetve egyesületek támogatását a 469. kánon is a plébánosok kötelességévé tette. Sipos Kath. egyházjog i. m. 85. 134 Az 1931. évi... i. m. 19.
