Századok – 2016
2016 / 1. szám - KÖZLEMÉNYEK - Tengely Adrienn: Az 1931. és 1942. évi egri egyházmegyei zsinatok
AZ 1931. ÉS 1942. ÉVI EGRI EGYHÁZMEGYEI ZSINATOK 153 riusra.135 Ennek megfelelően ezt a statútumok részletesen ismertették, különbséget téve a csak kisegítő szerepet betöltő káplán és a távoli fíliákban plébánosi feladatkört ellátó helyi káplán között. Az egyházi levéltárakban számtalan panaszt olvashatunk a káplánok és a plébánosok sokszor problematikus kapcsolatáról, így érthető, hogy ezt aprólékosan szabályozták: „A lelkipásztorkodás helyes menetéért a plébános lévén felelős, az irányítás az ő joga s a káplán ehhez alkalmazkodni köteles. A plébános azonban ne tévessze szem elől, hogy káplánja felszentelt pap s azért vele, bár alárendeltje is, jóakarólag, atyai szeretettel kell bánnia.”136 Az egyházi törvénykönyv a helyi ordináriusokra bízta a hitoktatás ügyének rendezését is,137 így a statútumok a hitoktatók és a hittanárok jogait és kötelességeit is részletesen szabályozták, a kor viszonyainak megfelelően egyik legfontosabb feladatukként jelölve meg a vallásos ifjúsági egyesületek alapítását és vezetését. Ugyancsak a statútumok II. fejezete foglalkozott a szerzetesekkel is, azonban csak azokra az ügyekre térve ki — például lelkipásztorkodás, gyűjtés, misedíjak, gyóntatás —, amelyekben a helyi püspök joghatósága alatt álltak.138 Bár a zsinat előtt több helyről kérte a világi papság a szerzetesek koldulási jogának korlátozását, de erre nem került sor, mivel ezt az egyházi törvénykönyv 621. kánonja biztosította a helyi szerzeteseknek, csupán az idegen egyházmegyékből jövőknek volt szüksége főpásztori engedélyre, így az érsek csak ezekben az esetekben korlátozhatta azt.139 Az 1931-es statútumokat 1941-ben átvizsgáló káptalani bizottság ezen fejezet több pontjában is javasolt kisebb módosításokat, melyeket bizonyára az elmúlt tíz év gyakorlati tapasztalatai indokoltak és az ügyek működőképesebb menetét szolgálták: például javasolták, hogy az esperesi kerületi gyűléseket később kezdjék, mert nagyobb távolságról a megszabott 9 órára nem tudnak odaérni, hasonlóképpen kérték, hogy a szentbeszédek időtartamát fél órában maximálják és a prédikációk utáni imákat is hosszúságuk miatt hagyják el.140 E két utóbbi javaslat valóban bekerült az 1942-es statútumokba.141 Az 1941-es esperesi kerületi javaslatok ezen fejezet kapcsán elsősorban a kápláni létet, a hitoktatást és a pasztorációt érintő gyakorlati problémákkal foglalkoztak. A kerületek legtöbbet hangoztatott kérése a káplánok költözési költségeinek biztosítása volt, mely csekély fizetésük miatt nagy terhet rótt rájuk minden egyes áthelyezésnél, amelyre gyakran, akár évente többször is sor került.142 Erről a papság jelentős részét érintő fontos kérdésről az 1931-es statútumok nem rendelkeztek, s érthetetlen módon a kérések ellenére az új zsinat 135 Sipos Kath. egyházjog i. m. 86. 136 Az 1931. évi... i. m. 24. 137 Sipos Kath. egyházjog i. m. 178, 181. 138 Sipos I.: Kath. egyházjog i. m. 107. 139 Schermann Egyed,-. Szerzetesjog. Győregyházmegyei Alap Nyomdaműintézete, Pannonhalma, 1927. 283. 140 EFL AN SA, A káptalani bizottság javaslatai 1941. 141 Az 1942. évi... i. m. 22. 142 EFL AN SA, Az esperesi kerületek javaslatai 1941 I., VIII., IX., XXVII. kér.
